Naponta 236 ezres táppénz

2006.04.12. 12:11
A betegség nem kíméli a százmillió forintos menedzserszerzõdéssel foglalkoztatottakat sem - állapították meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) ellenõrei háromszáz, kirívóan magas összegû táppénzkifizetés vizsgálata során. Mivel a táppénzes állományban lévõk a jövedelmük után befizették a négyszázalékos járulékot, jogosan vették föl a naponta 236 ezer forintnál nagyobb táppénzt - írja a Világgazdaság.

A hatályos jogszabály szerint - 2000. december 30. óta - a nem rendszeres jövedelmek után is járulékot kell fizetni, így azok táppénzalapot képeznek. Bukodi Zsolt, az OEP illetékes fõosztályvezetõje a Világgazdaságnak igen különös, nem rendszeres, ám a táppénzkiszámítás alapjául szolgáló jövedelmekrõl adott számot. Ezek között vannak a cégek által fizetett bónuszok, prémiumok, az egy-két havi keresetnek megfelelõ szabadságpénzek, az egészségmegõrzésre, pihenésre szolgáló összegeket tartalmazó munkaszerzõdések.

Lesznek hatósági ellenõrzések is

Sok esetben a túlórákat jutalompénzzel váltják meg a munkáltatók, mivel a dolgozók jócskán túllépték a hivatalosan engedélyezett túlóraszámot. Vannak havi 80 ezer forintnyi lakbérre és a lakás rezsijére kifizetett jutalmak, sõt szellemi tervekért járó prémiumok. Bizonyos körökben nem ritka a több millió forintos végkielégítés. De találkoztak az ellenõrök tetemes titoktartási díjjal is, amelyet azért kapott a munkavállaló, hogy három évig ne helyezkedjen el konkurens cégnél. Ennyi idõbe pedig akár egy betegség is belefér.

Így esett meg az is, hogy némely biztosítottnak a valódi munkajövedelménél lényegesen magasabb volt a táppénze. A fõosztályvezetõ szerint az is elõfordult, hogy a nyugdíjban lévõ munkavállalók mentek táppénzes állományba, ugyancsak szabályosan, hiszen a nyugdíj mellett szerzett munkajövedelmük után fizettek járulékot. Ezt ugyan nem tiltja jogszabály, ám elõírja: a járulékfizetést külön kell kérelmezni, ez azonban sok esetben elmaradt. Ezekben az esetekben hatósági ellenõrzéseket kezdeményeznek.

Kétélû fegyver

A magas táppénzkifizetések között találtak kettõs jogviszonyban dolgozót is, aki mindkét helyrõl járó jövedelme után fizette a négyszázalékos járulékot, így igényt tartott a kétfelõl járó táppénzre is. A keresõképtelenséget megállapító orvosnak ilyenkor nyilatkozni kell, hogy melyik munkaviszonyának ellátására képtelen a beteg. Elõfordult olyan eset is, hogy a keresõképtelen állományban lévõ a fõállású fizetése mellett tiszteletdíjban részesült, ezért a táppénzét mindkettõ után kiszámolták a számára. Ám mivel tiszteletdíjas feladatát a keresõképtelensége idején is ellátta, a számára folyósított táppénz mellett megkapta a tiszteletdíjat is, ami enyhén szólva visszás.

Kétélû fegyvernek minõsítette Bukodi a jelenlegi rendszert, amelyben sürgõsen rendet kell tenni. Kétségtelenül igaz, hogy a járulékalap kiszélesítésével több pénz folyik be az egészségbiztosítási alapba, ám az egy betegre jutó táppénzkiadás - a magas jövedelmûek miatt - is jelentõs mértékben nõ. S ugyan az OEP táppénzkasszájában az inflációs hatást is figyelembe véve megtakarítás tapasztalható, folyó áron számolva a kassza csökkenése 0,8 százalék.