A cégek 15 százaléka alkalmaz távmunkást

Bár a legtöbb esetben a távmunka előnyei világosak (motiváció, ügyviteli költségek csökkenése, gyorsabb reakcióidő, geográfiai lefedettség, időmegtakarítás), a hátrányok között legkiemelkedőbbek a megoldandó munkaszervezési és kommunikációs feladatok. A megkérdezett vállalatok 42 százaléka jelenleg is használ erőforrás kihelyezést, bár annak legfőbb hátrányai is hasonló problémákat vet fel, mint a távmunkánál. Ilyen okok lehetnek például a kontrollvesztés, a személytelen kapcsolat, a kommunikációs nehézség, a közösségi erő kevésbé hatékony érvényesülése. Ezek úgyszintén munkaszervezési és kommunikációs problémákra vezethetők vissza, amelyek kezelni kell, és természetesen erre megvannak a megoldások.

Tervezik

A megkérdezett cégek 15 százaléka foglalkoztat jelenleg távmunkást, 7 százalékuk tervez, és 53 százalék tartja lehetségesnek a távmunka alkalmazását a közeljövőben. Hátrányként a megkérdezett vállalatok vezetői elsősorban a munkaszervezési nehézséget (37%) és adatbiztonsággal kapcsolatos problémákat (16%) említették. De lehetséges hátrányként szerepel a közösségi erő, mint motiváció csökkenése (11%), a munkavállalók felügyeletének, ellenőrzésének hiánya (9%), szabályozási (jogi és munkaügyi, adóügyi) bizonytalanságok (8%), a távmunkahelyek kialakításának és az információs technológiák használatának magas költségei (8%).

Érdemes még megemlíteni, hogy a válaszadók 7 százaléka nem ismeri eléggé, ezért nem bízik a távmunka alkalmazásában. A további említésre került hátrányok nagy része visszavezethető munkaszervezési illetve kommunikációs nehézségekre. Ilyenek például: az értekezletek összehívása nehézkesebb, bizonyos kommunikációt igénylő munkakörökben nem megvalósítható; a kapcsolódó munkakörök kisebb mértékű ismerete; kisebb lojalitás; informális kommunikáció hiánya; nincsenek kialakult szokások; a kapcsolattartás körülményesebb, költséges; elszigeteltség; a munkaadó nagyobb odafigyelése szükséges, bizonyos munkakörökben nem megvalósítható; az értékelés nehézkesebb; az új munkaerő betanítása nehezebb.

Előnyként a motivációt, az ügyviteli költségek csökkenését, a gyorsabb reakcióidőt, a geográfiai lefedettséget és az időmegtakarítást említették a válaszadók.

Költségcsökkentés

A válaszadók 79 százaléka tud róla, hogy a munka törvénykönyve szabályozza a távmunkát, de 60 százalékuk nem ismeri a szabályozás tartalmát. A távmunka alkalmazásának környezetére vonatkozó speciális ismeretekkel kapcsolatosan a válaszadók 70 százaléka nem jártas az adatbiztonsági kérdésekben, 66 százaléka a távmunka adóvonatkozásait nem ismeri kellően, 44 százaléknak az infrastrukturális igények ismeretei, míg 54 százaléknak a HR vonatkozások hiányosak.

A válaszadók 86 százaléka jelenleg is megoldásokat keres üzemeltetési költségeinek csökkentésére, és mintegy 88 százaléka folyamatosan igyekszik növelni a munkatársak elégedettségét. A fluktuáció mintegy 35 százaléknál magas, míg a megfelelő szakember megtalálása a válaszadók mintegy 25 százaléknál különösen nehézkes.

A megkérdezett vállalatok 42 százaléka jelenleg is használ erőforrás kihelyezést (outsourcing). A szellemi tevékenységek közül elsősorban a munkaügyi (pl. bérszámfejtés) (14%), az informatikai (14%) és a könyvelési (5%) tevékenységeket helyezték ki, de ilyen még a marketing (2%), a kereskedelem (4%), a HR (4%), a kutatás és fejlesztés (1%).

A válaszadók szerint az alábbi munkakörök részleges vagy teljes távmunkában történő ellátása lenne lehetséges a vállalaton belül: vezetők, tanácsadó, logisztikus, ügyfélszolgálatos, telefonos ügyfélszolgálat, beszerzők, flottamenedzser, ügyintézők, termék menedzserek, projekt koordinátor, adatrögzítő, rendszergazda, modulgazda, karbantartók, bérügy, pénzügy, HR asszisztensek, könyvelők, adminisztratív munkakörök, számvitel, tervezők, mérnökök, szerkesztők, újságírók, marketingesek, oktatók.