Mégsem jár vissza több telefonáfa

2005.12.13. 14:33
A kormánypárti képviselők ismét elutasították azt a törvényjavaslatot, amely visszaállította volna a vállalkozások által leírható telefonáfa arányát a tavalyi szintre. Ez az arány így jövőre is ötven százalékos lesz a tavalyi hetven százalék helyett. Az Európai Unió már idén megindította az eljárását hazánk ellen. Eddig azzal védekeztünk, hogy jövőre változtatunk, most már nem tudunk mivel.
Hiába nyújtott segítő kezet a kormánynak egy ellenzéki honatya, az országgyűlés kedden ismét elutasította azt, hogy módosítsa a hazai vállalkozók és az Európai Unió rosszallását egyaránt kiváltó telefonáfa-szabályozást. A fideszes Tállai András törvényjavaslatának érdemi részét ugyanis egy módosító javaslattal felülírták.

Meggyőződött SZDSZ, átszavazó fideszes

Az Országgyűlés kedden 190 igen, 163 nem és három tartózkodás mellett elfogadta a szocialista Márfai Péternek azt a javaslatát, amely továbbra is a jelenleg hatályos 50 százalékban határozza meg a vállalkozások számára a telefonköltségek leírható áfájának arányát. Ez az arány az idei év előtt még 70 százalékos volt, és komoly európai uniós ellenérzéseket váltott ki, hogy - korábbi vállalásaink ellenére - növelték ennek mértékét.

A szocialista módosító indítványra igennel szavazott - és így hozzájárult a Tállai-javaslat kiheréléséhez - 16 szabad demokrata és 173 szocialista honatya, valamint a fideszes Pogácsás Tibor. A nem gombot nyomta meg a szocialista Kolber István, hét MDF-es és hat független, továbbá 159 fideszes képviselő, tartózkodott három szabad demokrata politikus. Veres János ezúttal sem szavazott, ahogyan nem nyomta meg a gombot akkor sem, amikor a javaslatot újra napirendjére vette az országgyűlés.

Tizenkétmilliárdos dac

Az unió már idén eljárást indított hazánk ellen - miután a KPMG Brüszelhez fordult - a vállalkozói telefonáfa-terhek növelése miatt. Úgy tudjuk, az idei retorziót hazánknak azzal a védekezéssel sikerült elodáznia, hogy a telefonáfa szabályai januártól ismét megváltoznak, visszatérve a 2004-ben érvényes szintre. Veres János pénzügyminiszter az Index egy korábbi kérdésére ezt nem erősítette meg, bár azt elismerte: valóban folyik egy eljárás Brüsszelben a magyar telefonáfa miatt.

Noha a Tállai-féle törvényjavaslat zárószavazása még hátravan, a keddi módosítás lényegében megnyitotta az utat ahhoz, hogy az unió lefolytassa és befejezze a hazánk elleni eljárást. Tállai - aki novemberben azért nyújtotta be előterjesztését, mert szerinte az adótörvényekről szóló határozathozatalkor a szocialista frakció saját kormánya, valamint az alkotmányügyi bizottsági támogatása ellen szavazott - a mostani szavazás előtt felhívta a figyelmet arra, hogy a kormánypárti frakciók adót emelnek, a kormány és az Európai Unió szándékaival mennek szembe, ha megszavazzák a szocialista módosító indítványt. A fideszes politikus szerint a telefonköltségek leírható áfaarányának emelése 12 milliárd forintot jelenthet a vállalkozások számára.

Konfliktuskeresés

A politikus nincs egyedül azzal a véleményével, hogy ez a döntés az unióval való konfrontálódást jelenti; ehhez hasonlóan nyilatkoztak már a korábbi szavazás után is a szakértők. Ruszin Zsolt, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesülete budapesti elnöke akkor úgy fogalmazott: az a döntés szabályos és deklarált konfliktuskeresés" volt az Európai Unióval.

Ha bebizonyosodik az, hogy ez ütközik az uniós joggal - amit nemcsak a független adótanácsadók, hanem a módosító szándéka alapján valószínűleg a pénzügyminisztériumi szakemberek is gondolnak -, akkor a költségvetésnek kamatostul vissza kell fizetni a cégeknek az áfát. Akár újabb kismamaper is fenyegethet, mondta Ruszin Zsolt, hiszen szerinte bármelyik vállalkozó megteheti az uniós döntés után, hogy a bírósághoz fordulva követeli a neki járó áfát. Ez akár több százezer peres eljárást is jelenthetne, bár egy próbaper után feltehetően valamennyi érintett jogosult lehet az áfára, méghozzá akár az idei év elejéig visszamenően.