Fokozatosan vezetnék be a telekáfát

A telekáfa bevezetésében fokozatosságot tartana szükségesnek Csabai Lászlóné, a kormány lakásügyi megbízottja. A javaslat a Pénzügyminisztérium előtt van. Ez mindenképpen indokolt - hangsúlyozta -, mivel sokan már konkrét lépéseket tettek a lakásvásárlásra, de az idén még nem költözhetnek be új otthonukba. A pénzügyi tárca nem zárkózik el attól, hogy az áfatörvény építési telkeket érintő passzusát méltányos átmenettel vezessék be - mondta a Világgazdaságnak Csák Csongor, a minisztérium szóvivője. A készülő átmeneti rendelkezés szerint várhatóan azokra nem vonatkozik majd az áfafizetési kötelezettség, akik az idén megkötik az adásvételi szerződést, ám csak jövőre kerül birtokukba a lakás, illetve akkor fizetik ki az utolsó részleteket. Ezzel egyúttal védik is a vásárlókat az esetleges visszaélésektől. Elképzelhető az is, hogy jövő év májusában lép hatályba az áfakötelezettség.

Nem 15

A kormánymegbízott egyúttal letett arról, hogy szorgalmazza a telekáfa kulcsának 15 százalékosra történő mérséklését. Ez utóbbi azért sem igazán jó ötlet - ismerte el -, mert az adásvételek során megindulna a játék a 25 százalékos kulcs alá tartozó lakás- és az alacsonyabb kulccsal adózó telekhányad "optimalizálására", azaz az adó csökkentésére. A tárca szóvivője szerint nem is lenne mód erre, mert az EU-ban az építési telek nem szerepel a kedvezményes termékek között, így azt nálunk is a normál kulcs alá kell sorolni.

Nem emeli az árakat?

A lakásügyi kormánymegbízott nem érzi valós veszélynek a telek után fizetendő 25 százalékos áfa áremelő hatását. Az ország nagy részén a lakásár 15 százalékát teszi ki a telekhányad, ennek a negyedrésze a teljes összeg 3-4 százalékát jelenti. Budapesten kissé kedvezőtlenebb a kép, mivel itt 25-30 százalékos telekárhányaddal lehet átlagosan számolni, tehát az árnövekedés is kétszeres. Mindez csak elméletileg van így - figyelmeztetnek szakemberek -, hiszen meglehetősen túlértékeltek az ingatlanok ma Magyarországon, a piac már nemigen bírna el rendkívüli áremelést. Ingatlanpiaci megfigyelők szerint ezt "le tudják nyelni" a cégek, hiszen többnyire igencsak magas, 20 százalék feletti profittal kalkulálnak.

A telekáfa azért téma ma, mert az előző kormány nem kért derogációt a bevezetésére - hangsúlyozta Horváth Csaba, a parlament építési és lakásügyi albizottságának elnöke. Ő sem tart azonban attól, hogy emiatt érzékelhetően megemelkednének a lakásárak, s így sokan kiszorulnának az otthonteremtésből. Mint elmondta, a telkek 80 százaléka magánemberek közötti adásvétel során kel el, ezt a kört nem érinti az általános forgalmi adó. Az áremelés elsősorban azoknak kedvezőtlen, akik vállalkozói alapon építenek lakóparkokat. Ők biztosan kénytelenek lesznek alacsonyabb profittal megelégedni.

A magánszemélyeket nem érinti

Zara László, a Magyar Könyvviteli Szolgáltatók és Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke szerint sem kell félniük a magánforgalomban vásárlóknak, mert a magánszemélyek nem tartoznak az áfakörbe. Ám ha a magánszemély építési vállalkozótól veszi a lakását (első értékesítésről van szó), akkor elvileg drágább lehet a lakás, mert a telket terhelő áfát is fel kell számolnia a vállalkozónak. Ha önkormányzat az eladó, kétféle helyzet állhat elő. Elvileg az önkormányzatok sem áfaalanyok, ám kivétel ez alól, ha a helyhatóság gazdasági tevékenységnek minősülő tranzakciókat végez. Ennek összeghatára jövőre az idei évi kétmillió forintról a duplájára nő. Ez azt jelenti, ha négymillió forintnál nagyobb értékű telekértékesítést bonyolít le az önkormányzat, ugyanúgy áfával kell számolnia, mint egy gazdasági társaságnak. Ez az összeg azonban a települések jó részénél akár egyetlen telek eladásánál is "összejöhet".