Kevés telek, magas árak

Az építési telkek változatlanul a főváros budai területein a legdrágábbak, de némely itteni kerület frekventáltabb részeinek magas négyzetméterárait ma már inkább csak a lakásberuházó vállalkozások hajlandók megfizetni. A magánszemélyek - a Budához ragaszkodó tehetősebb rétegtől eltekintve - jó néhány éve kijjebb szorultak az olcsóbb pesti kerületekbe, valamint az agglomerációs településekre. Ebből adódóan az utóbb említett helyeken is fogyóban vannak a jó adottságú házhelyek és néhány esztendő alatt a négyzetméterárak is jócskán megemelkedtek.

Jobb part

A Duna jobb partjának legkeresettebb területei - Kala Imre, a Kala és Társa Ingatlanhasznosító Kft. ügyvezetője tapasztalatai szerint - továbbra is elsősorban a II. és XII., valamint a III. kerületnek a II. kerülethez közel eső részei, de felzárkózott melléjük a XI. kerület sasadi része is. Itt a lakásépítő cégek részéről egész évben van kereslet a több lakással beépíthető területek iránt.

Természetesen az eladósorba került itteni telkek esetében sem elég, hogy kiemelt helyen fekszenek, emellett számos kritériumnak meg kell felelniük. Például jóval értékesebb egy parcella, ha megfelelő méretű (nem hosszú és keskeny), jól megközelíthető, szép panorámájú, jó tájolású és formájú, nem túl meredek lejtésű, s nem utolsósorban magasabb százalékban beépíthető. Ez természetes, mivel a lakásfejlesztőknek érdeke, hogy minél több, a piacon értékesíthető lakást tudjanak tető alá hozni az adott területen.

Ilyen szempontból a régóta kiemelt övezetnek számító XII. kerület - ahol általában 10 százalékos beépítettséget engednek a szabályok - kevésbé előnyös, mint például Bel-Buda, ahol az adott telkeknek 15, vagy a III. kerület, ahol 20-30 százaléka beépíthető.

Szóródás

Mindezen kritériumok megléte vagy hiánya az árakra is kihat. Amíg a Rózsadombon a néhány eladó, többnyire 1000 négyzetméteres telek esetében 100-150 ezer forint a négyzetméterár, a XII. kerületben 80-100, míg Bel-Budán akár 400 ezer forint is lehet. A II. kerület családi házas övezetében (II/A) - ahol jóval több a vevőre váró telek - ennél jóval olcsóbbak: 40-60 ezer forintos négyzetméterárakkal lehet találkozni.

Hasonló szóródás jellemző a III. kerület áraira is, a kiemelt részeken - mint például a Római-part, Táborhegy - elérheti az 55-60 ezer forintot egy-egy szép panorámájú beépíthető terület négyzetméterára, míg az Arany- és Ezüsthegyi, valamint Rókahegyi utak mentén már 30-40 ezer forint közötti áron megszerezhető egy-egy házhely négyzetmétere.

A XI. kerületben, amely Kala Imre szerint az előbbi budai részek kínálatának szűkülésével az elmúlt néhány évben a beruházók célpontjává vált, a II/A kerületihez hasonló árakkal találkozhat a házhelyet kereső. Itt 35 és 60 ezer forint között kínálják a parcellák négyzetméterét, de a kerület egyes részein (például a Sashegyen) ennél többet, 60-80 ezer forintot is elkérnek a kiemelkedő adottságú üres építési telek négyzetméteréért.

Bal part

A pesti oldal belső része foghíjtelkeinek négyzetméterára - gyakran lebontandó épülettel - 100-300 ezer forint között mozog, a VII., VIII. és IX. kerületek kiemelt - például a Ferencváros Dunához közel eső - részén 100-200 ezer forint közötti négyzetméterár a jellemző, de ahol nem folyik semmiféle városfejlesztés, akár 35-60 ezer forintos áron is megvásárolható egy telek.

A XV. kerületben - amint azt Virányi László, az Otthon Centrum kerületi irodájának vezetője a Napi Gazdaságnak elmondta - napjainkban ritkán jelenik meg a kínálatban egy-egy eladó telekingatlan, ezek ára 15-20 millió forint körül mozog. A kertes családi házas jellegű XVI. kerületben viszont akad jó néhány gazdára váró házhely a kínálatban, ám itt is jelentősen megemelkedtek az elmúlt években az árak.

Felfedezés

Jól példázza ezt a magánépítkezők és lakásberuházók által a 2000-2002-es évek környékén "felfedezett", Árpádföld és Cinkota közötti kerületrész. Itt az akkortájt tsz-szántóföldekből kialakított 900-1080 négyzetméteres házhelyekhez akár 3-5 millió forintos áron hozzá lehetett jutni, míg napjainkban a beépítetlen, hasonló területekért már 30-35 millió forintot is elkérnek tulajdonosaik.

A XVII. kerületben szintén bő a kínálat: többlakásos társasház és családi ház építésére alkalmas üres, összközműves terület egyaránt található, az 550-1000 négyzetméteres parcellák 15-20 millió, míg az 1200-1600 négyzetméteresek tulajdonjoga 35-55 millió forint közötti áron szerezhető meg.

A XVIII. kerületben 22-25 ezer forintos négyzetméteráron kínálják a kisebb (300-700 négyzetméteres) házhelyeket, míg Csepel és Kispest családi házas övezetében többnyire 20-27 ezer forint között van a házhelyek négyzetméterára. Évek óta sajátos szegmensét alkotja a telekpiacnak a főváros agglomerációja, amely iránt a kereslet hullámzóan ugyan, de ma is folyamatos. Az élénk érdeklődésnek köszönhetően mára lényegében "megtelt" Budaörs, Budakeszi vagy az északi részen Szentendre.

Agglomeráció

Az elmúlt években egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik az útfejlesztések menti települések iránt is. Maglódon, Pécelen, Ecseren 50-200 forintról 1000-2000 forintra ment fel az útvonal menti beépítetlen szántók négyzetméterenkénti ára. A budapesti agglomeráció konkrét árait nézve kiderül, hogy Budaörsön például a közműves házhelyek esetében többnyire 15-35, míg a kiemelt területen lévő, örökpanorámás, jó adottságúak esetében 50-60 ezer forintos négyzetméterárral kell a vevőknek számolni - mondta Flick Gábor, a Budaörsi Ingatlan Stúdió ügyvezetője.

Biatorbágyon a belterületi közműves építési telkek ára 15-17 ezer forint között mozog, a település frekventáltabb területein pedig 18-28 ezer forintos négyzetméterárat is elkérnek a tulajdonosok. Szentendrén - amint Antal Ilona, az Otthon Centrum helyi ingatlanirodájának vezetője elmondta - három-négy éve szinte elfogytak az építési lakótelkek, pedig a kereslet élénk irántuk. Ha nagyritkán akad egy-egy a kínálatban, akkor az óvárosban és a szintén kiemelt helynek számító Bükkös-patak mentén 20-25 ezer, míg a külsőbb városrészeken 15-16 ezer forintos négyzetméteráron cserélnek tulajdonost.