Hipermarketek tiltakoznak a termékdíj ellen

A legjelentősebb külföldi tulajdonban lévő kiskereskedelmi vállalkozások, így az Auchan, a Cora, a Metro, a Plus, a Spar és a Tesco közös állásfoglalásban tiltakozik az októberben a parlament elé kerülő környezetvédelmi termékdíjakról szóló, több mint százoldalas törvénymódosító javaslat italcsomagolásokra és a műanyag bevásárlótáskára vonatkozó részei ellen.

Állásfoglalásuk szerint a törvény azon kitétele, amely az eldobható PET-palackok jelentős részét (ásványvizeknél például az első évben 30 százalékát, majd egyre nagyobb részét) 2005-től visszaválthatóra cserélné, szerintük betarthatatlan és ellenőrizhetetlen. A tiltakozás másik oka, hogy a cégek egyik alapszolgáltatására, a bevásárlószatyorra jelentős adót vetnének ki, amely több milliárd forint kiadástöbbletet jelente. A leginkább a hipermarketeket sújtó adó miatt eltűnhet ez az ingyenes alapszolgáltatás.

Drágább lesz a sör

A kereskedelmi cégek által készített felmérés szerint a söröknél 11, ásványvizeknél 9-18 százalékos fogyasztói árnövekedést eredményezhet a jogszabály, mivel a gyártóknak új gépsorokat kell működésbe állítaniuk, hogy a visszaváltható palackokat a szabályoknak megfelelően tisztítsák és palackozásra előkészítsék. Az előzetes adatok szerint 10-15 milliárd forint beruházásra lenne szükség, ez pedig a kisebb vállalkozások esetleges elvándorlásához vezethet.

Több olyan vállalat van, amely nem használ visszaváltható palackokat, így kénytelen beruházni, amelynek a költségeit igyekszik majd a fogyasztókra hárítani. Az ásványvízpiacon a törvénymódosítás megindíthatja a "kontraszelekciót", hiszen a kisebb, magyar tulajdonban levő palackozók képtelenek megfizetni a tisztító gépsorokat.

Alacsony környezettudatosság

A jogszabály alapvetően az egyre növekvő kommunális műanyag hulladék csökkentését célozza, ám az ellenérdekelt fél szakemberei szerint a jogszabálynak ennél messzebb kellene mutatnia. Nem megoldott a honi szelektív hulladékgyűjtés és kritikán aluli a lakossági környezettudatosság. A fővárosban kevesebb mint 200 szelektív hulladékgyűjtő működik és összesen 30 zöld udvar, amely a főváros lakosságához mérten az elégséges szintet is alig súrolja. A környezetvédők szerint a jogszabály azonban megoldás lehet a problémára, míg a kiskereskedők szerint aligha képzelhető el az egyébként rendkívül árérzékeny fogyasztókról, hogy a jelenlegi környezetvédelmi kultúra mellett a visszaváltható termékeket keressék.

A környezetvédők szerint azonban visszaváltható csomagolás alig van az üzletekben, tehát ami nincs, azt nem lehet választani. Ugyanakkor tény, hogy a fogyasztó néhány évvel ezelőtt itthon is döntött és nagyobb mennyiségben vásárolta az eldobható palackos terméket, mint a visszaválthatót. A kereskedelmi lobbi elemzéséből kiderül, hogy a mai marketing vezérelte gazdaságban képtelenség visszatérni a visszaváltható csomagolóanyagokra, ugyanis a kereskedelem az eldobható külcsín irányába lépett és továbbra is arra halad. Ám a kompromisszum fejében a kereskedelmi láncok készek jelentősebb összeget áldozni az eldobható anyagok visszagyűjtésére és áldozni a lakosság környezettudatosságának javítására. Hasonló megoldással, mint két évtizeddel ezelőtt az Egyesült Államokban, ahol a kiürült sörös és kólás dobozok darabjáért öt centet fizettek a visszaváltók. A kereskedők szerint promóciókkal és akciókkal képesek lennének a hulladék jelentős részét visszagyűjteni.

A csomagolóipar szerint az állam csak keresni akar

A környezetvédelmi törvénytervezetet több negatív kritika érte, mint pozitív, a sör- és borforgalmazók ugyanakkor messzemenőkig támogatják a koncepciót. Az előbbi többek között azért, mert megszabadulhatna a piacon megjelent gyakorlatilag filléres, gyenge minőségű dobozos söröktől, amelyek Magyarország uniós csatlakozását követően jelentek meg a honi piacon. A csomagolóipar azonban egyenesen összeszedetlen és átgondolatlan törvénytervezetnek titulálta a javaslatot, ugyanis több pontját értelmezhetetlennek és betarthatatlannak ítélte. A környezetvédők alapvetően támogatják a törvénytervezetet, ám úgy vélik, a jogszabály valóban nem javítja a lakosság környezettudatosságát, amelyet jelenleg az állam helyett a civil szervezeteket próbálnak meg "ápolni", minimális forrást igénybe véve. Ugyanezen az állásponton vannak a tiltakozó érdekcsoportok szakértői is. Szerintük a jogszabállyal az állam újabb jelentős adóbevételhez juthat, miközben nem tesz semmit a környezettudatosság erősítése érdekében.

A törvény célja egyébként, hogy az eldobható csomagolóanyagoknak több mint 65 százalékát - a visszaválthatósággal - visszagyűjtsék. Ám nemrég egy hasonló szabályozó megbukott Németországban (az uniós bíróság várhatóan meg is semmisíti a törvényt), ahol a környezettudatosság nagyságrendekkel magasabb, mint itthon, ráadásul az eldobható műanyagok visszagyűjtése is magas.