Nőtt a korrupció Magyarországon

Magyarországot a tavalyinál valamivel korruptabbnak érzékelték a megkérdezett elemzők és üzletemberek: pontszámunk 5,3-ról 5,1-re esett vissza. Helyezésünk ennél jóval többet romlott, hiszen a 39. helyről a 47. helyre csúsztunk; az idén először, többek között Csehország is megelőzte hazánkat. A közép-európai régió volt szocialista országai közül még Észtország és Szlovénia végzett előttünk.

Bár az index értékének elmozdulása a módszertani hibahatár alatt van, a korrupciós trendek elemzése arra mutat, hogy Magyarország régióbeli pozíciója veszélybe kerülhet, amennyiben nem lesz hatékony fellépés a korrupció ellen.

A párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlansága és az ezzel szorosan összefüggő túlbonyolított közbeszerzési rendszer a hazai korrupció melegágya. A jogalkalmazás gyengesége, a korrupciós esetekre kiszabott enyhe szankciók erősítik azt a feltételezést, hogy a korrupt magatartás, ügyintézés és üzletvitel nem kockázatos Magyarországon – mondta Alexa Noémi, a Transparency International magyar tagozatának elnöke. Hozzátette: a szoros személyi és kapcsolati hálókon keresztül megvalósított korrupt tranzakciók a gazdasági növekedés gátjává váltak.

A szakember szerint szükség lenne a kampányfinanszírozás újraszabályozására és a közbeszerzési rendszer radikális reformjára is. Ugyanakkor nem minden a jogalkotón múlik, emelte ki Alexa Noémi: Magyarországon gyenge a civilszféra és nagy a korrupció társadalmi elfogadottsága. Ennek letörésére társadalmi szemléletformálásra van szükség, melynek egyik eleme lehet, hogy egyes cégek, mint az integritás szigetei, vállalják a korrupciómentes működést, példát mutatva versenytársaik és a politikai elit számára.

Tőkét hoz a tisztaság

A korrupció visszaszorítása jelentősen elősegíti a gazdasági növekedést. A korrupció érzékelési index módszertanáért felelős Johann Graf Lambsdorff kutatásai azt bizonyítják, hogy azokban az országokban, ahol a CPI értéke 1 ponttal nőtt, a GDP 0,5 százalékával nőtt a külföldi tőkebeáramlás és 4 százalékkal az átlagjövedelem.

Nemzetközi vonatkozásban a 2008-as index a szegénység és a korrupció közötti végzetes kapcsolatra hívja fel a figyelmet. "A legszegényebb országokban a korrupció élet-halál kérdése lehet, amikor ivóvízhez, vagy orvosi ellátáshoz jutás forog kockán" - mondta Huguette Labelle, a Transparency International nemzetközi korrupcióellenes szervezet elnöke.

A lista élén az örök első Finnország 0,4 pontos visszaeséssel az ötödik helyre csúszott, míg 9,3 ponttal Svédország is felzárkózott a tavaly első Dánia és Új-Zéland mellé. Őket közvetlenül Szingapúr követi, 9,2 ponttal. A lista legvégén Szomália áll, 1 ponttal, az afrikai országot az 1,3 pontot elérő Irak és Mianmar nem sokkal előzi meg.

Jelentős javulást ért el Albánia, Ciprus, Grúzia, Mauritius, Nigéria, Omán, Katar, Dél-Korea, Tonga és Törökország. Ugyanakkor Bulgáriában, Burundiban és a Maldív-szigeteken komolyan romlott a korrupció-érzékelési mutató. Az index eredményei azt mutatják, hogy a legtehetősebb országok felügyeleti mechanizmusai is veszélyben vannak, hiszen jelentős visszaesést figyelhettünk meg 2007-hez képest Norvégiában és az Egyesült Királyságban. A gazdagabb európai országok visszaesése főként a külföldön kötött üzletek és a politikai finanszírozás körüli korrupciós jelenségeknek köszönhető.