Tokaj lehet az új Zengő?

2007.09.26. 10:22
"Ahogy a Zengőre fölmentem, oda is elmegyek" – mondta a köztársasági elnök egy tévényilatkozatban, amikor a Hegyalját veszélyeztető erőművekről volt szó. A tervezett három beruházásból kettő veszélye elhárult, ám a szerencsi szalmatüzelésű építése várhatóan elkezdődik november elején. A világörökségi borvidéket féltő hegyaljaiak azt remélik, az államfő zempléni látogatása segíti a beruházás elleni küzdelmüket.

Újabb reménysugarat jelenthet a világörökségi védettségű hegyaljai borvidéket erőművektől – leginkább a szocialista nagyvállalkozó, Hujber Ottó szerencsi szalmaerőművétől – féltő borászoknak, hogy a közeljövőben a térségbe látogat Sólyom László köztársasági elnök. Bár az államfő hivatalosan az Értékőrző tájak és emberek elnevezésű országjáró sorozat részeként érkezik Zemplénbe, a helyiek azt remélik, látogatása legalább olyan gesztusértékű lesz, mint korábban a Zengőre tervezett lokátor elleni fellépése volt.

Várjuk a vidékre az államfőt, akit szeretnénk tájékoztatni a problémánkról – mondta az Index kérdésére a szerencsi erőmű elleni tiltakozás egyik szervezője, a Tokaj Renaissance Egyesület elnöke. Mészáros László szerint ha a köztársasági elnök felvállal egy ügyet, "szokott tenni annak érdekében, hogy az az ügy eredményes legyen, úgy látjuk, megfelelő ráhatása van ezekre". Ezért szeretnék neki bemutatni a szerencsi erőművet, elmondani, milyen aggályaik vannak a tervek szerint novemberben induló beruházással kapcsolatban. "Úgy érezzük, az elnök úr érzékeny a környezeti problémákra, ezért bízunk abban, hogy tud segíteni nekünk" – mondta a tokaji borász.

Számítani lehet az elnök közreműködésére

A hegyaljaiak reményét erősítheti, hogy korábban az államfő a hegyaljai borvidéket fenyegető erőmű-beruházásokkal, főként a szlovákiai Tőketerebesen (Trebisov) tervezett szénerőművel kapcsolatban azt nyilatkozta a köztévében: "Nekem kötelességem lesz ebben az ügyben nagyon erőteljesen föllépni. Tehát mindent meg kell tenni, hogy ez ne valósuljon meg. De ott van a kamion, teljesen igaza van, ott van az erőmű és nagyon sok minden, ami aggályos... Itt számítani lehet az elnök közreműködésére. Az van a kezemben, hogy ahogy a Zengőre fölmentem, oda is elmegyek."

Késő már népszavazni

Tokaj polgármestere szerint már késő népszavazást kezdeményezni a szerencsi erőmű kapcsán, mivel októberben kezdik az építkezést, erről Májer János az Infó rádiónak beszélt szerdán. A referendum lehetőségét korábban Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter említette meg, mivel a minisztériuma szerint az erőmű ügye nem környezetvédelmi kérdés. A tokaji polgármester szerint a helyiek most az országos területrendezési tervre hivatkozva próbálják meghiúsítani a beruházást.

A köztársasági elnök a közeljövőben valóban ellátogat a zempléni térségbe, az Aggteleki Nemzeti Park illetékességi területére. A programjában szerepel egy tokaji látogatás is, ennek során találkozik hegyaljai borászokkal, valamint környezetvédő civil szervezetek képviselőivel – közölte az elnöki hivatal kommunikációs főosztályának vezetője. Kumin Ferenc azt mondta: Sólyom László személyes kiállásával, az elnök személyéhez fűződő és az utazással összefüggő nyilvánosság erejét felhasználva tudja segíteni a környezeti értékek védelmét.

Féltik a mikroklímát

Az UNESCO világörökségi listáján szereplő Tokaji borvidék térségében három erőmű építését is tervezték. A szlovákiai Tőketerebesre szánt szénerőmű a helyiek és a hegyaljaiak tiltakozása miatt hiúsulhat meg – a létesítmény engedélyeztetése az illetékes szlovák minisztérium elé került –, míg az Aranyos-völgybe – ahová várhatóan szintén ellátogat az államfó – elképzelt szivattyús energiatározós erőmű ellen a magyar zöldhatóságok léptek fel.

A szerencsi szalmatüzelésű erőmű azonban minden építési és környezetvédelmi engedélyt megkapott, a hegyaljaiak szerint részben azért, mert őket csak akkor vonták be az engedélyeztetési eljárásba, amikor már kiadták a jogerős engedélyeket. A borászok nemcsak az erőmű által kibocsátott szennyező anyagoktól féltik a hegyaljai mikroklímát, hanem attól is tartanak, hogy az oda az alföldi és felvidéki területekről szalmát szállító kamionok több kárt okoznának a környezetnek, mint amennyi hasznot hoznának, és még elviselhetetlenebbé tennék a már most is naponta több ezer teherautóval terhelt 37-es és 38-as utak közelében lakók életét.