Tovább nőtt a magyar gazdaság

Tavaly az utolsó negyedévében a magyar gazdaság tovább élénkült. Ehhez termelési oldalról elsősorban az ipar teljesítményének gyorsuló növekedése járult hozzá. A KSH adatai szerint a bruttó hazai termék a harmadik negyedévi 2,9 százalékos emelkedés után a negyedik negyedévben 3,6 százalékkal (az előzetesen közöltnél 0,1 százalékponttal nagyobb mértékben), az év egészében pedig 2,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2003-ban a GDP értéke folyó áron 18 574 milliárd Ft volt. Egy főre vetítve a bruttó hazai termék összege egymillió 834 ezer forint volt, ez az MNB éves átlagárfolyamán átszámítva 7233 eurónak felel meg

Ipari termelés

2003 negyedik negyedévében az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke 3,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, ami elsősorban az ipar bővülő teljesítményéből adódott. Az iparon belül a feldolgozóipar hozzáadott értéke az átlagosnál gyorsabban, 6,7 százalékkal nőtt. Az építőipar 4,2 százalékos növekedést, a mezőgazdaság 4,8 százalékos visszaesést mutatott 2003 negyedik negyedévében.

Az árutermelő ágazatok hozzáadott értéke 2003-ban 1,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva három százalékkal bővült a negyedik negyedévben. Valamennyi szolgáltatási ágazatban növekedés volt. A legnagyobb mértékben, 4,1 százalékkal a pénzügyi tevékenység és ingatlanügyletek összevont nemzetgazdasági ág teljesítménye növekedett 2002 negyedik negyedévéhez viszonyítva. A legkisebb mértékű növekedés 1,2 százalékos volt, amely a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban mutatkozott.

Kevesebbet vásárolunk

A szolgáltatások ágazatai együttesen 3,4 százalékos növekedést értek el 2003-ban a 2002-es évhez viszonyítva. Tavaly a negyedik negyedévében lassult a háztartások fogyasztási kiadásainak korábbi dinamikus növekedése, az előző év azonos időszakához viszonyítva 5,2 százalékkal bővült, összhangban a reálkereset növekedésének csökkenő ütemével (aminek az első negyedévi 14 százalékos növekedési üteme a negyedik negyedévben három százalék alá csökkent) és a háztartások megtakarítási hajlandóságával, ami az első három negyedév csökkenése után pozitív változást mutat.

2003-ban a háztartások fogyasztási kiadása a 2002. évi kiugróan magas, 10,3 százalékos növekedés után mérséklődött, és az előzetes adatok szerint 7,6 százalékkal emelkedett. A kormányzattól és a háztartásokat segítő non-profit intézményektől származó természetbeni társadalmi juttatások az előző év azonos időszakához viszonyítva a negyedik negyedévben 0,4 százalékkal, az év egészében előzetes számítások szerint 1,8 százalékkal növekedtek.