További Magyar cikkek
A szakértő a világon tapasztalt növekedés sajátosságaiként a nyersanyagárak növekedése miatt a nyersanyagtermelésbe fektetett tőke növekedését, az olajkitermelést, a szolgáltató szektor továbbra is vezető szerepét, valamint a fúziók és akvizíciók jelentőségét említette. Az afrikai nyersanyagtermelő országokba rekordmennyiségű külföldi tőke érkezett, ennek tartóssága azonban kérdéses - jegyezte meg. Az olajkitermelés új célországa Egyiptom és Szudán, a fúziók és akvizíciók tőkekiáramlást ösztönző hatása pedig elsősorban Európára jellemző - vélekedett.
A jelentés szerint a közvetlen működőtőke-beáramlás mértéke 2005-ben az Európai Unióban 422 milliárd dollár, a kiáramló mértéke 555 milliárd dollár volt. A legjelentősebb fogadó ország Anglia volt, ahova 165 milliárd dollár irányult.
A Magyarországra irányuló befektetések mértéke 6,699 milliárd dollárt tett ki tavaly, ami 26,5 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest, az Európába irányult befektetések 1,5 százaléka. Az unió 10 új tagja között Magyarország a harmadik helyen áll Csehország és Lengyelország után. A kiáramló tőke mennyisége az országból 1,35 milliárd dollárt ért el.
Nettó tőkeimportőri pozíció
Inotai András, a VKI igazgatója hangsúlyozta: Magyarország fejlődésének kulcsa továbbra is a nettó tőkeimportőri pozíció, mert exportot bővít és munkahelyeket teremt, a gazdasági felemelkedés záloga. Ennek leghatásosabb formája a közvetlen tőkebefektetés, a remények szerint az uniós tőketranszferek jelentősége nőni fog - tette hozzá.
A szakértő Magyarországot koraérett tőkeexportőrnek nevezte, a korainak ítélt tőkekivitelt a globalizációval és az uniós, határok nélkül terjeszkedő vállalatokkal, valamint a Kelet-Európában zajló privatizációval magyarázta. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a tőkekivitelben szerepel a nem magyar tulajdonú, de magyarországi vállalatok tőkeexportja is, például a Deutsche Telekom birtokában lévő Magyar Telekomé.
Már a rendszerváltás előtt is
A magyar vállalatok már a rendszerváltás előtt is nyitottabbak voltak gazdaságilag és a vállalati kultúra tekintetében - vélekedett a kutató. Ezzel magyarázható, hogy a magyar 6,6 milliárd dolláros kihelyezett tőkeállomány jelentősen meghaladja Lengyelország 4,7 milliárd dolláros, Csehország 3 milliárd dolláros és Szlovénia 2,5 milliárd dolláros szintjét - tette hozzá.
A magyar tőke célpontja a térség, vezető helyen áll Szlovákia 1,5 milliárd dollárral, majd Románia és Horvátország 1 milliárd dollárral következik. Inotai András elmondta: a tőkeexport jelentős része a szolgáltató szektorba áramlik, elsősorban a pénzügy, a turizmus, az ingatlan- és kereskedelmi szektor területére. A zöldmezős beruházások aránya a magyar vállalatok kis tőkeereje miatt alacsony, és a tőkekivitel nem a technológia megszerzésére irányul elsősorban.
Horvátország, Románia, Montenegró
A kutató úgy vélekedett, hogy a tőkekivitel célja a tőkeszerzés és a piaci terjeszkedés, nem jellemző egyelőre, hogy az exportot élénkítené, vagy a gyártást helyeznék ki és visszaimportálnák a termékeket. Leszögezte: a nagy multinacionális vállalatok és a határ túloldaláig merészkedő kisvállalkozások közül hiányzik az innovatív befektetési politikát folytató középvállalkozások rétege. Ez mind a be-, mind a kiáramló tőke struktúrájára jellemző - mutatott rá.
Inotai András azt jósolta, hogy a magyar tőkeexport felerősödik, továbbra is a térségre fog koncentrálni, de vegyes vállalati formában a régi uniós országokba is eljut. A magyar tőke valószínűleg a horvátországi, romániai, montenegrói privatizációban is jelentékeny szerepet vállal majd.
Nem kell félni, nem fog menni
A szakértő alaptalannak nevezte azt a félelmet, hogy a Magyarországra érkezett külföldi befektetők a gyártást Romániába és Bulgáriába helyezik át, mert a vállalatok regionális központot hoztak létre, nem az alacsony bérköltség miatt érkeztek Magyarországra.
A gazdaságpolitika felelősségének nevezte azt, hogy ezeknek a multinacionális cégeknek olyan magyar beszállítói, bedolgozói hálózata alakulhasson ki, ami miatt nem érdemes kelet felé költözniük. A tőke-újrabefektetésekről szólva elmondta: tavaly 4 milliárd dollár profitot termeltek a vállalatok, amelyből 1 milliárd dollárt vittek tovább, 3 milliárd dollárt Magyarországon fektettek be újra. Ez a gazdasági bizalom jele, ez forog most kockán - utalt az igazgató a kialakult gazdasági-politikai helyzetre.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
