Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
A tőkekiáramlás már októberben megindult, de intenzitása még csekély volt (kb. 70 milliárd forintos nettó forinteladás). Ezért tudott lényegében stabil maradni (251 körül) a magyar fizetőeszköz a tizedik hónapban.
Szeptember vége és november vége között a külföldiek rendkívül nagy összegben, mintegy 800 milliárd forintért adtak el magyar eszközöket az azonnali devizapiacon. Ebből nagyjából 500 milliárd forint a swap állomány emelkedéséből, mintegy 200 milliárd részvény-, 100 milliárd állampapír-eladásból származik, ami mellett kisebb nagyságrendben az opciós piacon is forint elleni pozíciót vettek fel a külföldiek - világították meg a rendkívüli tőkekivonás összetételét a Portfolio.hu-nak az MNB szakértői.
A magyar piaci eszközeladások mögött a globális kockázati étvágy csökkenése lehetett a fő ok (a másodlagos amerikai jelzálogpiacról kiindult likviditási válság második hulláma esett az október-novemberi időszakra). A tőkekivonásban szerepet játszhattak a kedvezőtlen magyar makrogazdasági fundamentumok is, mint a külső adósság magas szintje (és az emiatt érzékenyebb reakció a külpiaci hangulatromlásra), a folyó fizetési mérleg deficitmértéke, illetve a lassú gazdasági növekedéssel kapcsolatos aggodalmak.
Amint a novemberi adatok mutatják, a magyar részvénypiacon ismét igen nagy mértékben adtak el értékpapírokat a külföldiek, ami a tulajdonosi szerkezetekből, illetve az árfolyamadatokból kiindulva a blue chipek között elsősorban az OTP-t és az MTelekomot érinthette. Fontos megjegyezni, hogy a Mol sajátrészvény-visszavásárlási sorozata hosszabb ideje nincs napirenden, így a korábban e tranzakciókkal összefüggő jelentős forintkeresleti hatásról sem beszélhetünk (mint olyan tényezőről, ami segített volna október-novemberben stabilan tartani a forint árfolyamát).
Ismert, a nyári hónapokban a külföldiek intenzív magyarrészvényállomány-esése mögött elsősorban az állt, hogy a Mol a sajátrészvény-visszavásárlásokkal "leszorította" a nem rezidensek tulajdoni hányadát. A tranzakciókhoz jelentős összegben saját devizaeszközeit váltotta forintra, azaz a külföldiek részvényeladásai miatti forintárfolyamra gyakorolt negatív hatást akkoriban a forintkereslet részben ellensúlyozhatta.
"Új elemként" az őszi tőkekiáramlásból az állampapír-piaci eladások is érdemi részt tettek ki (elsősorban a másodpiacon). Ebben a nemzetközi hangulatromlás mellett az ismét emelkedő magyar inflációval, illetve az igen gyenge gazdasági növekedési teljesítménnyel kapcsolatos aggodalmak is szerepet játszhattak, amellett is, hogy az államháztartási deficitlefaragás örvendetesen, a várthatónál is nagyobb ütemben halad (ld.: 6,0 százalékra faragott idei GDP-arányos deficitcél az eredetileg tervezett 6,8 százalékkal szemben).
Amint fentebb jeleztük, két hónap alatt mintegy 800 milliárd forintos nettó külföldi forinteladás következett be. Ebből mintegy 750 milliárd forint novemberben távozott a magyar piacról. A forint/euró árfolyam azonban ezt a komoly tőkemozgást csak visszafogott mértékben tükrözte.
Ennek egyik oka lehet, hogy a novemberi forintgyengülés külpiaci okokkal, a hitelpiaci válság miatti negatív hangulattal függött össze, ami nem változtatott érdemben a befektetők forintárfolyammal kapcsolatos pozitív várakozásain. A Portfolio.hu november eleji szokásos havi alapkezelői felmérésében részt vevők negyede +/-2 százalékos árfolyamváltozást, szintén negyede 2-5 százalékos forintgyengülést várt egyéves időtávon az euróval szemben. Ez csak enyhe hangulatromlás a forint kilátásait illetően.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
