A tőke nem szereti, ha babrálják a jogszabályokat

Az Európai Unióba való belépésünk óta eltelt három és fél év alatt a városok szabályalkotó tevékenységének hatékonysága ugyan átlagosan emelkedett, a városok között azonban jelentős különbségek alakultak ki, maradtak fent.

A 23 megyei jogú város elmúlt négyévi szabályalkotási aktivitását elemző kutatásból meglepő módon az derül ki, hogy azok a városok, amelyek tudatosabban és hatékonyabban élnek a helyi jogalkotási lehetőségeikkel, jobban vonzzák a beruházásokat.

Általános megállapításként az is kijelenthető, hogy a vizsgált városok szabályalkotási tevékenysége elsősorban hatósági díjmegállapításból, a helyi adórendszer buherálásából és vagyongazdálkodásból áll, tehát a szabályozási menedzsment terén még mindig bőven van tér előrelépésre.

A lista első öt helyezettjére (piros pont: Veszprém, Kaposvár, Szekszárd, Győr, Székesfehérvár) jellemző, hogy az átlagnál kevesebbszer módosították a költségvetésüket, az uniós pályázatokról több esetben döntöttek közgyűlési szinten (tehát nyilvánosan), illetve a városok minden vizsgált évben kiemelten foglalkoztak saját vagyonszabályozásukkal.

A rangsor utolsó öt helyezettje (fekete pont: Nyíregyháza, Érd, Tatabánya, Dunaújváros, Zalaegerszeg) esetén a következő negatív jelek figyelhetők meg: indokolatlanul sok esetben módosították év közben a költségvetési rendeletet, amivel nem sugalltak stabil képet önmagukról a befektetők felé, és nem foglalkoztak számottevően sem a gazdálkodás, sem a hulladékgazdálkodás szabályozásával.

Az elemzés megállapításait egyébként kéretik a helyükön kezelni, a siralmas jogalkotás-hatékonyságú Dunaújvárosba félmillárdos beruházással gumigyárat telepítő Hankook például valószínűleg elsősorban más mutatókkal foglalkozott.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!