Teljesen megszűnne az árutőzsde

Újabb fordulat következett be a két magyar börze lassan másfél évtizede - az újkori tőzsdék megalakulása óta - tartó integrációs sztorijában: a jelek szerint a Budapesti Árutőzsde nem pusztán árutőzsdei tevékenységét adja át a BÉT-nek (saját önálló jogi személyisége megtartása mellett), hanem a nagyobbik tőzsde "szőröstül-bőröstül" átveszi a kisebbiket.

A közgyűlés dönt

A Budapesti Értéktőzsde Rt. igazgatósága június 29-ére összehívta a társaság rendkívüli közgyűlését. A napirenden - egy, a társasági törvény módosításából fakadó, inkább formai jellegű alapszabály-módosítás mellett - több, a BÉT sorsát jelentősen befolyásoló pont is szerepel. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság személyi összetétele módosításának tervezete senkinek sem okozott meglepetést. A BÉT 50,2 százalékát eladó részvényesek 2-2 képviselővel rendelkeznek az it-ben és az fb-ben, e személyek lemondása bizonyos. A tőzsde elnöke kijelentette, hogy nem kíván lemondani, visszahívásához a jelen lévő részvényesek 75 százalékának szavazata kellene. A HVB-Erste-Raiffeisen-ÖKB-Wiener Börse csoport más támogatók nélkül is 68,5 százalékkal rendelkezik, így a legvalószínűbb forgatókönyv mindkét vezető testület együttes lemondása lehet.

A közgyűlés alighanem legnagyobb vitát kiváltó napirendi pontja a BÉT és BÁT integrációja címet viseli. E pont keretében a HVB indítványozza a február 19-i közgyűlésen hozott integrációs határozat visszavonását. Mivel az akkori koncepció sarkalatos eleme, a BÁT 25 százalékos Keler-csomagjának BÉT általi megvásárlása (az MNB közbeavatkozása nyomán) nem valósult meg, érthető az integrációs menetrend újragondolása. (A visszavonni kívánt határozat szerint a két tőzsdének június 30-ig kell aláírni az integrációs szerződést.)

A HVB új tervei

A HVB tervei szerint a két tőzsde integrációja más módon jönne létre: a BÉT megvenné a BÁT részvényeit, a közgyűlés napirendjén a papírok "legalább 75,625 százalékának" megvásárlása szerepel. Ez a csomag a BÉT 50,2 százalékával együtt cserélt gazdát, a HVB a pakettből közvetlenül 7 százalékot tartott meg magának. A törvényi előírások szerint ekkora csomag megvétele esetén a BÉT-nek az összes többi felajánlott részvényt is ugyanolyan áron meg kell vennie. Addig azonban lehet, hogy az MNB megvásárol egy 5 százalékos Keler-pakettet a BÁT-tól, de az még nyitott kérdés, miként befolyásolja majd az árutőzsde árazását az a tény, hogy a cégben esetleg nem 25, hanem csak 20 százaléknyi Keler marad. Valószínűnek tűnik, hogy az integráció eredetileg szeptember 6-ra tervezett időpontja is csúszik, bár kétségtelen, hogy a BÉT-nek egyszerűbb lesz egy száz vagy közel száz százalékban saját tulajdonában lévő tőzsdével megegyeznie az integrációról.

Ismét a BÉT-közgyűlés napirendjére került - az áprilisinál még szigorúbb formában - az az akkor a Baál Vagyonkezelő Kft, a most is 0,5 százalékban tulajdonos Korányi Tamás és Kalmár Béla részvényesek által kezdeményezett alapszabály-módosító indítvány, amely a BÉT megszüntetése, tevékenységének külföldre vitele ellen biztosíthat védelmet. A javaslat szerint a BÉT nevének megváltoztatásához, megszüntetéséhez, fő tevékenységének részben vagy egészben történő megváltoztatásához a szavazatoknak a jegyzett tőkéhez viszonyított 85 százalékos többsége szükséges. A hasonló javaslat áprilisban a Magyar Nemzeti Bank és a Cashline ellenszavazata miatt nem kapta meg a szükséges többséget. Most, a radikális tulajdonosi átrendeződés után - amikor az új tulajdonosok ezzel is demonstrálni kívánják, hogy stratégiai céljuk a magyar tőzsde önállóságának biztosítása - vélhetően sikeres lehet a "tőzsdevédelmi indítvány".