Miklós
-7 °C
2 °C

Eltűnhetnek a kis cégek a regionális tőzsdéről

2005.04.15. 17:12
Egymással ellentétes véleményeket fogalmaztak meg az Index által megkérdezett szakértők arról, hogy szükséges-e - ahogy azt a magyar tőzsde osztrák tulajdonosai szeretnék - a sok nemzeti börze helyett a régióban egy nagy, összevont tőkepiac létrejötte. A lépés leginkább kisebb cégeket érintheti érzékenyen, van, aki szerint egy ilyen lépés az kisebb forgalmú papírral bíró társaságoknak a tőkepiacról való kivonulást jelenti, de az is elképzelhető, hogy egy nyilvánvalóan nagyobb érdeklődéssel övezett központi piac segíthet rajtuk.
Hosszabb távon Bécsnek, Budapestnek, Prágának, Pozsonynak és valószínűleg Varsónak és Zágrábnak is egyesülnie kellene egy egységes kelet-közép-európai tőzsdében, jelentette ki Andreas Treichl, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója. Az Index által megkérdezett szakértők véleménye megoszlik arról, hogy a lépés feltétlenül szükséges-e, illetve milyen hatásokkal járna a hazai cégekre. Abban viszont egyetértenek, hogy egyelőre nagyon kevés konkrétumot tudni az ügyről, így aligha lehet szó közeli lépésekről.

Mi lesz a kicsikkel?

A magyar tőzsde forgalmának 90 százalékát a négy vezető papír, a Matáv, Mol, az OTP és a Richter adja, közülük több cég a nemzetközi tőzsdéken is jelen van. A kisebb papírok forgalma azonban még magyar viszonylatban is nagyon alacsony. A magyar blue chipekkel a kereskedés jelentős részben már ma is külföldön zajlik, mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Alapkezelő elemzője, aki szerint azonban félő, hogy egy nagyobb, akárcsak regionális méretű piacon az itthon is kicsinek minősülő cégek eltűnnének. Hasonlóan látja a helyzetet Czenthe Szabolcs, a Matáv befektetőikapcsolatok-igazgatója, aki egyben a BÉT kibocsátói bizottságának elnöke. Úgy véli, a kisebb cégeknek a nemzeti tőzsdéken van lehetőségük növekedésre. Kis forgalmú piacon kis papírnak lenni a legrosszabb, állítja ezzel szemben Duronelly Péter. A Budapest Alapkezelő Rt. igazgatója szerint éppen a központi tőzsde kiváltotta nagyobb érdeklődés és forgalom segítheti a kisebb cégeket.

Együtt vagy szövetségben

A régióbeli nemzeti tőzsdék nagyon kicsik ahhoz képest, hogy mekkora szervezetet tartanak fenn, mondja Duronelly Péter, emellett a piacot meghatározó nagy külföldi befektetők is inkább a térségben, és nem egyes országokban gondolkodnak portfoliójuk kialakításakor. Az összevonás mellett szól az is, hogy a magyar tőzsde az elmúlt években nem volt képes érdemben növekedni, komoly új bevezetés nem történt, és a multik által dominált hazai vállalati szektor nem látszik képesnek a tőzsde folyamatos megújítására.

Van más út is a teljes összeolvadás és az elkülönült nemzeti tőzsdék fenntartása között, mondja Török Zoltán és Czenthe Szabolcs. A szoros szövetségi együttműködés jelentheti ugyan egyebek között egyes papírok kölcsönös bevezetését, de a kisebb cégeknek megmaradna a nemzeti tőzsde. Az ilyen papírokat jellemzően úgyis a kisebb, európai alapok, hazai intézményi és magánbefektetők veszik, hangsúlyozza Török Zoltán. Czenthe Szabolcs is úgy véli, hogy a teljes összeolvadás sok kisebb cég esetében azzal a következménnyel járhatna, hogy el kellene búcsúzniuk a tőzsdétől. Szükségesnek látja a szövetségi együttműködést, amely magába foglalhatja akár közös informatikai fejlesztéseket, a stratégia meghatározását is.

Az, hogy a kölcsönös bevezetés lehetőségével melyik nagy cég hogyan élne, egyedi mérlegelés függvénye, mondta Czenthe Szabolcs. A döntést befolyásolhatja egyebek között, hogy a társaságnak van-e érdekeltsége az adott országban, de gondolni kell arra is, hogy negatív következménnyel járhat a részvények túlságos elaprózódása több tőzsde között.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!