Árpád
-2 °C
9 °C

Együtt örült a tőzsde- és miniszterelnök

2005.09.19. 13:29
Pályázati segítség a tőzsdére lépőknek, a tőzsdei cégek osztaléka után 25 helyett tíz százalékos adó, új nyugdíj-előtakarékossági számla, a befektetési ismeretek középiskolai oktatása -- mindez már ellensúlyozza, hogy 2007-től már Magyarországon 10 százalékos árfolyamnyereségadó lesz.
Ma teljesen elégedett vagyok, örülök a sikernek - mondta az Indexnek Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke, aki alig egy évvel ezelőtt még gyászszalagot adott át Gyurcsány Ferencnek és Draskovics Tibor akkori pénzügyminiszternek, mondván "egyetlen kormány sem mért akkora csapást a tőzsdére, mint a jelenlegi kabinet". Az akkor az árfolyamnyereségadót teljesen elutasító tőzsdeelnök most mosolyogva ült egy asztalhoz a miniszterelnökkel és Veres János pénzügyminiszterrel, hogy elmondja: 2007-től a kormány a Budapesti Értéktőzsde egyetértésével évi 50 ezer forintnál nagyobb kamat- vagy árfolyamnyereségre egységesen 10 százalékos adót vezet be. A kormány ezzel párhuzamosan egy tőzsdét élénkítő, a BÉT-el közösen kidolgozott intézkedéscsomagot is hatályba léptet, melynek része egyebek között a befektetési ismeretek középiskolai tantárggyá tétele is.

Az osztalék után is 10 százalék lesz az adó

A megállapodás értelmében a kormány adótörvény-javaslata 2007-től tartalmazza az a tíz százalékos árfolyamnyereség adót. Ugyanez a kulcs vonatkozik majd a bankbetétekre kivetendő hozamadóra. A kisbefektetőket támogatandó, a kamat- és árfolyamnyereségből származó jövedelmek első 50 ezer forintja adómentes - emelte ki egyaránt Veres János és Szalay-Berzeviczy Attila (más kérdés, hogy a tőzsde mai szárnyalása mellett az idén 3-4 Mol papírral össze lehetett szedeni ennyi pénzt) . Az árfolyamnyereség kiszámításakor a felmerült veszteségek, költségek beszámíthatók, sőt két évre elhatárolhatók. Az adó megfizetése az szja bevallás részeként, az értékpapír-forgalmazó cégtől kapott év végi igazolás alapján történik majd.

Az adókulcs 2010-től 18 százalékos lesz, azonos az alacsonyabb szja-kulccsal. A Pénzügyminisztérium által összeállított háttéranyagban kiemelik: a régióban egyedülálló, hogy Magyarországon az árfolyamnyereséget nem terheli adó, ennek mértéke Csehországban 15, Szlovákiában és Lengyelországban 19, Ausztriában 25 százalék.

Állami támogatás a tőzsdei bevezetéshez

A tőzsdei cégek számának növelése érdekében a BÉT korábban olyan javaslatot tett, hogy az újonnan piacra lépő vállalkozások a társasági adóban kaphassanak kedvezményt. Ez az út az uniós szabályok miatt nem járható, a kormány ugyanakkor egy 100 millió forintos alapot hoz létre, melyből a tőzsdére lépő cégek a bevezetés költségeinek felét, de maximum 100 ezer eurót (kb. 25 millió forintot). A tőzsdeelnök szerint jövőre négy-öt olyan cég lehet, aki élhet a lehetősséggel, de a vállalkozások számára ösztönzőbbnek tartotta az osztalékadó szabályainak változását: ez a jelenleg 25 százalékos kulcs a tőzsdei cégek esetében 10 százalék lesz, azaz egy magánkézben levő vállalkozás, melynek vezetői a nyereséget osztalékként veszik ki, 15 százalékkal kevesebb adót kell fizessenek, ha tőzsdére viszik cégüket.

Törvény a nyugdíj-előtakarékossági számláról

A közösen bejelentett intézkedések közé tartozik, hogy a kormány vállalta egy a nyugdíj-előtakarékossági számláról szóló törvény benyújtását. A nyugdíjrendszer új elemének a koncepcióját BÉT a tőkepiaci szakmai szervezetekkel (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége, Befektetési Szolgáltatók Szövetsége, a Magyar Biztosítók Szövetsége, a Stabilitás Nyugdíjpénztári Szövetség) dolgozta ki és juttatta el a kormány és a parlamenti pártok képviselőinek. A nyugdíj-előtakarékossági számlát a kormány a személyi jövedelemadóból levonható kedvezménnyel (a befizetett összeg 30%-a, maximum évi 100 ezer forint) támogatja, mely megfelel az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak esetére biztosított kedvezménynek. A kormány a nyugdíj-előtakarékossági befektetési számlán elhelyezett megtakarítások hozamára adómentességet biztosít. Az új konstrukció lényege, hogy a megtakarító dönthet arról: nyugdíját milyen portfolió-összetétellel takarítja meg, azaz a részvényektől kezdve a befektetési alapokon keresztül a befektetési eszközök széles palettájáról választhat.