Bevitték az erdőbe az MFB-t?

2006.07.10. 13:45
A Magyar Fejlesztési Bank nem tartja legjobb befektetésének a Transelektrót. A vezérigazgatók szerint hibát követtek el, amikor a menedzsmentkockázatot nem vizsgálták meg. Ennek tanulságait levonták: nem kizárt, hogy a nagyobb befektetések esetén saját emberüket delegálják. Tőkebefektetési programját is átgondolja az MFB.

A Magyar Fejlesztési Bank célja a Transelektro felszámolásának elkerülése, de nem mindenáron - hangzott el az állami tulajdonú fejlesztési bank hétfői háttérbeszélgetésén, amelyet a bank két vezérigazgatója, Erős János és Czirják Sándor, továbbá Tzvetkov Julián fejlesztésekért és tőkebefektetésekért felelős ügyvezető igazgató tartott. Erős János vezérigazgató kijelentette: a Transelektrót nem tartják a legjobb befektetésüknek. A vezérigazgatók szerint hibát követtek el, amikor a menedzsmentkockázatot nem vizsgálták meg. Ennek tanulságait levonták: nem kizárt, hogy a nagyobb befektetések esetén saját emberüket delegálják. Tőkebefektetési programját is átgondolja az MFB.

A bank vezetői szerint téves információk alapján fektettek tőkét 2004 szeptemberében a Ganz Transelektro Villamossági (GTV) Rt.-be. A bank a Magyar Könyvvizsgálók Kamarájának etikai bizottságához fordult annak kiderítésére, jogos volt-e a clean-audit kiadása, a Transelektrónak ugyanis 2005 előtt nem volt záradékot tartalmazó jelentése.

Hiába volt átvilágítás

A Transelektro független könyvvizsgálója évek óta az Ernst and Young, amelyet a bank meghívott a hétfői sajtóbeszélgetésre, de az auditor nem kívánt részt venni - mondta Erős János. Ha az etikai bizottság negatív megállapítást tesz, az MFB megfontolja a jogi lépéseket.

A céget a befektetés előtt az MFB megbízásából a KPMG világította át, amely átvette az Ernst and Young számait és szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végzett. A KPMG ellen nem indít vizsgálatot a bank.

Tzvetkov Julián elmondta: a 4,9 milliárd forintos tőkebefektetés előtt elvégezték a szükséges átvilágításokat, a Transelektro esetében még féléves auditot is előírtak. A cég 2005-ig rendesen fizette a kamatokat és a törlesztéseket. Az MFB furcsának találja, hogy 2005-ben az immateriális javakkal kapcsolatban 4,5 milliárd forintos, 100 százalékos leírási kötelezettség jelentkezett, holott korábban ennek nem voltak jelei.

Nullára leírt kapcsolók

A menedzsmentproblémák az MFB szerint 2005 második félévében kezdtek világossá válni, addig az adatok nagyjából megfeleltek az üzleti tervnek. A többségi tulajdonos tavaly decemberben kereste meg az MFB-t azzal, hogy a számok mégsem stimmelnek: a konszolidált szintű adózás előtti veszteség 8-12 milliárd forint (ennek fele az immateriális javak miatt leírás), szemben az eredeti tervekben szereplő kevesebb mint 1 milliárd forinttal.

A nullára leírt kapcsolók iránt még a GTV potenciális befektetője, az indiai Crompton Greawes csoporthoz tartozó belgiumi Pauwels is nagyon érdeklődik - adott újabb támpontot Erős János arra, miért is furcsa a 100 százalékos leírás. A vevőjelölt egyébként nem eszközöket vásárolna, hanem egy működőképes céget szeretne tovább vinni. A nemzetközi piacon trafóépítéssel nem sok cég foglalkozik, tehát itt az MFB szerint van mit keresni. A bank szerint várhatóan még az idén döntés születik.

Az MFB a 4,9 milliárd forintos tőkebefektetésre 90 százalékos, az eredetileg 5,5 milliárd forintos hitelállományra pedig 50 százalékos kockázati céltartalékot képzett. A hitelek mögött 125 százalékos ingatlanfedezet van, benne az összes olyan gyár és épület, amely a tevékenység folytatásához szükséges.

Nem tudnak mindent kifizetni

A tárgyalások még folynak az MFB 42 százalékos tulajdonrészének eladásáról. Az eredeti menetrend szerint 2014-ben szállt volna ki a bank, az üzleti terv is 10 évre készült.

A bank szerint nem reális annak feltételezése, hogy a Transelektro minden tartozást ki tud fizetni. Mint Tzvetkov Julián elmondta, a Transelektrónak 60-65 milliárd forint tartozása van, a vevői kinnlevőség (sok projekt 80-90 százalékos készültségben van) ennek jóval alatta marad. A csoportnak 2006 elején 45-50 milliárd forintos szerződéses megrendelése volt.

A cég a vizsgálatok szerint a projektekre használta fel a hiteleket egy kuvaiti fejlesztést kivéve (más esetet jogilag nem sikerült bizonyítani), amelynek esetében ugyanazon projektre kétszer vette fel a hitelt.

Arra a kérdésre, mi történik akkor, ha az indiai-belga befektetővel az üzlet mégsem jön össze, a válasz az volt: rengeteg érdeklődő van, befektetési bank és más jellegű invesztítorok - szakmai valamint tőkebefektetők - részéről is.