Hedvig
7 °C
23 °C

Sok százmillióra büntetett multikat az APEH

2008.05.21. 15:07
Egyre nagyobb erőket mozgat meg az APEH az úgynevezett transzferárazás ellenőrzésére, a büntetésekből pedig szépen kaszál is. A revizorokat folyamatosan képzik. Van olyan eszköz, amivel minimalizálni lehet a kockázatokat, de kevesen ismerik és az eljárás még nem kristályosodott ki.

Az egymással szoros kapcsolatban álló vállalkozásoknak mindenféle nyilvántartást kell vezetniük egymás közötti ügyleteikről, annak minden lényeges eleméről, az alkalmazott árról, az ármegállapítás módjáról. Ha az egymás közötti, úgynevezett transzferár eltér a más piaci szereplőknek esetleg megszabott, vagyis piaci ártól, akkor a társasági adóalapjukat módosítaniuk kell a két ár különbségének megfelelően éppen azért, hogy mesterségesen alacsonyan tartott árral ne csökkentsék törvénytelenül az adójukat. (Kapcsolt vállalkozásoknak azok a cégek minősülnek, amelyeknél az egyik vállalat a másikban közvetve vagy közvetlenül többségi irányítást gyakorolhat, vagy egy harmadik, közös cég áll ilyen viszonyban a két társasággal. Ezek döntő részben multinacionális vállalatcsoportok, idehaza működő leányvállalattal, de sok magyar tulajdonban lévő és nem feltétlenül nagyméretű vállalat is ebbe a kategóriában tartozik.)

Szigorú megkötések vannak tehát arra vonatkozóan, hogy minden egymás közötti szerződésüket le kell dokumentálniuk, a dokumentumokban mindenféle számításokkal alá kell támasztaniuk az alkalmazott eljárás helyességét, indokoltságát. Az APEH pedig előszeretettel nézi meg, hogy minden rendben van-e a dokumentációval.

Egy kis hiba is kétmillióba kerül

A világrekord

A sok 100 milliós bírság aprópénz a transzferárazással összefüggő világrekord adó- és bírságvonzat tekintetében. A brit GlaxoSmithKline pár éve 3,1 milliárd dollárt fizetett peren kívül az USA adóhatóságának utóbbi vizsgálódásai nyomán. Most pedig a japán Honda 7,7 millárd dollárnyi céltartalékot kell hogy képezzen a transzferárazással kapcsolatos esetleges ügy miatt.

Eddig főként csak formai ellenőrzést végeztek, vagyis azt nézték, hogy az adószám helyesen van-e feltüntetve a papíron, időben elkészítették-e a dokumentumokat a cégek. Ha bármilyen formai hibát találtak, máris kiszabhattak maximum 2 millió forintos mulasztási bírságot. Mivel a formai ellenőrzés nem egy nehéz munka és jól is lehet vele keresni, sok büntetést szabtak ki a revizorok. A Deloitte adótanácsadói tudnak olyan esetről, amikor az ötéves elévülési idő biztosította több évre visszanyúló vizsgálat során csupán ilyen formai hibák miatt több 100 milliós bírságot róttak ki egy vállalatra.

Ez azonban még csak a kezdet, most már kezdenek az adóellenőrök a tartalmi kérdések felé is fordulni, vagyis azt is egyre gyakrabban nézik, hogy a cégek közötti árak rendben vannak-e, minden ügyletre elkészítették-e a dokumentációt. (Sőt, az adóhivatalon belül már összeállt egy csoport, amely erre a kérdésre szakosodott, külföldi képzésekben vesznek részt a tagjaik.) Márpedig a nagy cégek közötti milliárdos, tízmilliárdos, ráadásul több évre vonatkozó szerződéseknél ha csak néhány százalékkal tartják az indokoltnál nagyobbnak vagy kisebbnek az árakat a revizorok, akkor is százmilliós vagy milliárdos nagyságrendű adóvonzata lehet az ilyen megállapításoknak - hívta fel a figyelmet Gémesi Péter, a Deloitte transzferár-szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanácsadási üzletágának vezetője.

A vállalkozásoknak is ennek megfelelően körültekintően kell eljárniuk. Nemcsak az áruk eladásakor, szolgáltatások nyújtásakor kell a kapcsolt vállalkozások közötti ügyleteknél transzferár-dokumentációt elkészíteniük, hanem például a finanszírozási ügyleteknél, a jogdíjak, az apport vagy a tőkeleszállítás is ebbe a körbe tarozik - húzta alá Veszprémi István, a Deloitte adótanácsadási részlegének igazgatója.

Lenne egy lehetőség a kockázatok kiküszöbölésére

Gazdasági kettős adóztatás

Sok bonyodalmat okoz, ha egy nemzetközi vállalat egyik külföldi leánycégénél az ottani adóhatóság a transzferárazással kapcsolatban talál valami kivetnivalót és ennek nyomán az ottani leánycég adóalapján növelni akarja, így jutva több adóbevételhez. Ha a szóban forgó leánycéggel egy magyar leánycég üzletel, akkor a nemzetközi cégnek az az érdeke, hogy a külföldi leánynál megemelt adóalapnak megfelelően a magyar leány adóalapján csökkentse. Ha ezt nem tenné, akkor gazdasági kettős adóztatás következne be.

Ezt azonban sokszor nehéz kivédeni. Az kellene ennek kivédéséhez, hogy a magyar adóhatóság belemenjen abba, hogy a magyar cég adóalapját és így adóját mérsékelje. Néhány nemzetközi egyezmény igyekszik megoldást nyújtani a problémára, de sok hatástalan.

Nemcsak ezt felejtik el sokan, hanem azt is, hogy van egy a törvényben biztosított lehetőség is. Tavaly vezették be az úgynevezett szokásos piaci ármegállapítási kérelmet, amikor a cég előre kikéri az APEH álláspontját a jövőbeli ügyletre vonatkozóan, így ha a kérelemre rábólint az adóhivatal, akkor a hatóság később már nem köthet bele az alkalmazott árba. Tavaly még borsos volt az eljárás díja, öttől ötven millió forintig terjedt az összege. Idén leszállították 5-20 millió forint közé, így már vonzó lehetne a kockázatminimalizálás ezen eszköze.

Ám az egy kezünkön meg tudjuk számolni, hogy eddig hány ilyen határozatot adott ki az APEH. (Másutt sem sok: az Egyesült Államokban évente 80-100 ilyen határozat születik, a franciáknál ennek körülbelül a fele, az eljárást nálunk egy évvel korábban bevezető lengyeleknél 10-20 évente.) Ennek magyarázata az adótanácsadók szerint a cégek tudatlanságán túl, hogy az eljárási folyamat még mindig nem kristályosodott ki és ez visszatart sok vállalatot attól, hogy belevágjon egy ilyen eljárásba. Továbbá, akár 8 hónapig is elhúzódhat a folyamat, sőt, még tovább, mert a törvény biztosította 240 napos ügyintézési időbe nem számol bele egy csomó mozzanat, például az, ha hiánypótlásra szólítja fel az APEH a céget, ha külföldi adóhatóságot kell megkeresnie a magyar adóhivatalnak vagy ha fellebbez az elutasító határozat miatt a társaság.

A transzferár-kérdés különösen most aktuális, ugyanis a naptári évvel megegyező üzleti évet tartó cégeknél május 31-ig kell elkészíteni a 2007. évre vonatkozó társasági adóbevallást. Márpedig a múlt évi ügyletekről szóló transzferár-dokumentációkat is addig kell elkészíteni, amíg a társasági adóbevallást benyújtja a társaság.