Mária
-6 °C
-2 °C

Ingyen dolgoznak a túlórázók

2005.02.01. 08:02
A 30 és 39 év közöttiek túlóráznak Magyarországon a legtöbbet, hetente átlagosan több mint 11 órát, míg a legkevesebbet a 25-29 éveseknek fizetik ki - derül ki a KSH felméréséből, amely a hazai vállalatok munkaidő- és műszakrendjét vizsgálta.
A fizetett túlórák közel hatvan százaléka három ágazatba sűrűsödik, a feldolgozó-, az építőipar s a kereskedelem a dobogós helyezett, de az egészségügyben is sok a többletmunkát vállaló szakember - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal felméréséből. A közel 180 ezer túlórázó között az oktatásban dolgozók vannak a legkevesebben. Ugyanakkor a szolgáltatásban dolgozókat fenyegeti a leginkább az a veszély, hogy túlórájuk díjazás nélkül marad. A nők kiszolgáltatottabbnak tűnnek: míg a férfiaknál átlagosan heti 2,2 órát nem számol el a munkaadó, addig a gyengébbik nemnél ez az óraszám 3,2. Meglepő, hogy a férfiak körében a szellemi és fizikai foglalkozásúak közel azonos arányban túlóráznak, a nőknél inkább a fizikai foglalkozásúakra jellemző.

Bírságok

Az alkalmazottak 91 százaléka, közel hárommillió ember dolgozik kötött, vagy részben kötött munkaidőben; főként az építőiparban foglalkoztatottakat alkalmazzák így, és ebben az ágazatban dolgoztatják leginkább a megszabott munkaidőn túl a munkavállalókat. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) adatai szerint tavaly csak a második fél évben közel négyezer munkaadó sértette meg a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokat. A felügyelőség emiatt több mint 252 millió forint bírságot szabott ki a cégekre. A rugalmas, illetve kötetlen munkaidő-beosztásban nehezen mérhető, hogy a munkaadók visszaélnek-e a szabályokkal. A vezető beosztásban dolgozóknak, az egyetemi, főiskolai képzettséget igénylő munkák szakembereinek, s főként a mező- és erdőgazdálkodásban tevékenykedőknek nyílik lehetősége a rugalmasabb időbeosztásra. Kevesen vannak azok, akik élhetnek ezzel a lehetőséggel, arányuk mindössze 2,4 százalék az összes alkalmazotton belül.

A vállalkozókat és a vállalkozások tagjait is megkérdezték a munkarendről. A válaszadók közel fele szabadon dönthet a munkavégzés idejéről, és hét százalék azok aránya, akik csak a munkavégzés idejéről dönthetnek korlátozás nélkül, a módjáról viszont nem. A megkérdezettek mindössze nyolc százaléka mondta, hogy sem az időről, sem a módról nem dönthet szabadon. Míg az alkalmazottaknál a munkaadó szabja meg a munkarendet, addig a vállalkozóknál, vállalkozások tagjainál a megrendelő, illetve a külső környezet gyakorol jelentősebb nyomást a munkaidő-beosztásra - fogalmaznak a felmérés készítői.