Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Ingatlanadót vezetne be a kormány

2003.08.28. 10:24
Akár a sokszorosát is fizethetjük az építményadónak, ha megvalósul a tárcakörözésen lévő legújabb adókoncepció erre vonatkozó eleme. A pénzügyi kormányzat tervei szerint 2004-től az önkormányzatok döntése alapján igen egyszerű számítási módszerrel az ingatlan piaci értékének maximum két százalékát szedhetnék be évente adóként.
Már januártól átszabná a kormányzat az ingatlanok adóztatására vonatkozó szabályokat - derül ki a tárcakörözésen lévő, legfrissebb 2004-es adókoncepcióból. Amennyiben a javaslat zöld utat kap, az önkormányzatok januártól akár a jelenleg beszedhető építményadó sokszorosára is igényt tarthatnak.

Könnyen kiszámítható, mindenhol kivethető

Egy budapesti, átlagos, 70 négyzetméteres lakás után például maximum két százalék, azaz akár évi 350 ezer forintnyi adót kellene fizetni - amenynyiben az illetékes helyi önkormányzat is az adó kivetése mellett szavaz. Jelenleg is kivethető értékalapú ingatlanadó, de számítása olyan bonyolult, hogy mindössze négy településen kell fizetni. A jövő évtől a PM tervei szerint táblázatból könnyen megállapítható lenne az adó alapjául szolgáló négyzetméterár.

A változtatás nem titkolt célja a jelenleg csak drágán beszedhető adónem olcsóbbá és az önkormányzatok körében népszerűbbé tétele. Máté Dániel, a PM szóvivője a Világgazdaság kérdésére úgy nyilatkozott: a helyhatóságok számára kivethetetlen és alkalmazhatatlan helyi adó egyszerűsítéséről van szó.

A tárcakörözésen lévő kormány-előterjesztés ráadásul az ingatlan értékének meghatározási módját is egységesítené. Részletes táblázatokat is mellékel az egyes településtípusokon alkalmazandó négyzetméterárakhoz.

Akár évi 350 ezer forint

Így egy budapesti, XII. kerületi lakás esetében négyzetméterenként 250-350 ezer forint után kellene megfizetni a lakásadót, míg Szegeden 100 és 200 ezer forintban kell megállapítani a négyzetméterenkénti adóalapot. Az adó mértékét két százalékban maximálja az előterjesztés.

Ahol az önkormányzat elhatározza a bevételszerzés e formáját, nincs sok lehetőség a lakásadó kikerülésére. Egyedül az "idős, elesett polgártársaink" - fogalmaz a tervezet -, vagyis a 65. életévüket betöltött magánszemélyek, vagy a legalább 67 százalékban rokkant személyek, akik egyedül vagy ugyanezen feltételeknek megfelelő hozzátartozójukkal élnek, azok mentesülhetnének attól, hogy esedékességkor ne kelljen megfizetni a lakásuk utáni ingatlanadót, hanem halasztást kapjanak.

Halasztani lehet, de később kamatostul kell fizetni

A tervezet értelmében a kérelemre felfüggesztett adót a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő kamattal növelt összegben kell megfizetni, ha az ingatlant eladják, az adózó meghal, vagy ha az adózó (jogosult) kéri a felfüggesztés megszüntetését. Az adóhatóság az adó összegének és a korábbi évek adója után felszámított kamat összegének erejéig a tartozás biztosítása érdekében jelzáloggal terheli az ingatlant.

Az adófelfüggesztés intézményét csak egy lakásra és csak arra a lakásra lehetne igénybe venni, ahol a jogosult életvitelszerűen él. Nem akadálya az adófelfüggesztésnek, ha az ingatlanon már van jelzálog, s az intézmény alkalmazása szempontjából az ingatlan értéke is közömbös.

Önkormányzatok döntenek a bevezetésről

A szóvivő rendkívül kicsiny lépésként értékeli az ingatlanadózás szabályainak átalakítását, ami a decentralizáció felé visz. Emellett a kormánypártok elkötelezték magukat, és ennek érdekében eddig már több fontos lépést is megtett a kabinet, például a személyi jövedelemadó helyben maradó hányadának növelését vagy a gépjármű súlyadójának helyben tartását. Úgy gondoltuk - mondta a szóvivő -, hogy növelni kell az önkormányzatok autonómiáját.

Az eddig technikai okok miatt alkalmazhatatlan adófajtát lényegesen olcsóbban beszedhető váltja fel. "Nem tartunk attól, hogy a demokratikusan választott önkormányzatok indokolatlanul sanyargatnák a polgárokat" - nyilatkozta Máté Dániel. Hozzátette: az értékalapú ingatlanadó lehetőséget teremt, hogy a helyhatóságok egy adott környék ingatlanárait javító beruházást (például közlekedésfejlesztést) az adott környéken élőkkel fizettessék meg.

Nem ez az első próbálkozás a vagyonadó meghonosítására. A maihoz hasonló javaslattal az Orbán-kormány első pénzügyminisztere, Járai Zsigmond is próbálkozott, ám akkor a vagyon utáni adó kivetésével párhuzamosan a személyi jövedelemadó legfelső kulcsának jelentős, 25 százalékra csökkentése is szerepelt a tervekben. A jelenlegi javaslat nem foglalkozik a többletadó kompenzálásával, igaz, a lakásadó kivetését önkormányzati elhatározáshoz köti.