Árpád
3 °C
12 °C

Tojáskartellt vizsgál a GVH

2006.11.30. 09:05
A tojástermelők vitatják a készülő határozatban az elmarasztaló versenyhivatali megállapításokat, azt mondják, tényleges áregyeztetések nem voltak.

Árkartellt állapíthat meg ma a Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa a hazai tojástermelő vállalkozások egy részénél. A Világgazdaság úgy tudja: a klasszikus kartellkérdéseket felvető ügyben kimondhatják a jogsértést. A tojástermelők ugyanis korábban kifejezetten a piaci tendenciák befolyásolására, a kiskereskedelmi láncok árleszorító hatásának ellensúlyozására hozták létre a Magyar Tojás Tojásértékesítő Kft. elnevezésű céget.

A társaság, valamint az ágazati szervezetként működő Tojásszövetség közreműködésével igyekeztek érvényesíteni érdekeiket, befolyásolni a tojás 2002-2005 közötti minimumárait. Az ellátási mennyiségben és az ár tekintetében is a piaci stabilitásra törekedtek. A cél érdekében - az importra és az exportra, valamint a tojásporításra is - különböző szabályokat írtak elő. Kizárást helyezett kilátásba például a szövetség azon tagjaival szemben, akik előzetes hozzájárulása nélkül hoztak be az országba tojást vagy tojásterméket. Előírta a tagok számára 2004-ben, hogy tízezer tyúknál nagyobb állatlétszám esetén termelésük 10 százalékát exportra ajánlják fel. Szabályozta a jércetelepítést, előre hozott tyúkkivágásokról rendelkezett. A GVH eljárásának tárgyát képezte ez is, csakúgy, mint a vállalkozások 2005 őszén tartott bizalmas megbeszélései.

Kicsi szereplők

Az ügy sok kistermelőt érint, akik vélhetően nem az extraprofitért, hanem a puszta életben maradásért fogtak össze. Az áremelési szándékokat egyébként csak részben sikerült megvalósítaniuk. A nagyobb árakat ugyanis a nagy hipermarketek és áruházláncok nem engedték érvényesíteni.

Vitatják az elmarasztaló versenyhivatali megállapításokat a tojástermelők - közölték lapunkkal nevük elhallgatását kérő szakértők. Ágazati állítások szerint az érdekeltek tényleges áregyeztetéseket nem folytattak, alkalomszerű tárgyalásaik pedig a piaci árakat érdemben nem befolyásolták.

A hatályos agrárpiaci rendtartási szabályozás éppen azért ismeri el az úgynevezett terméktanácsi szervezetek működését, hogy a tojástermelői kezdeményezéshez hasonló feladatokat lássanak el - hívják fel a figyelmet szakértők. Igaz, az érintett tojáspiaci szereplők gazdasági társaságként kívántak ilyen tevékenységet folytatni. Ha viszont ilyen célokra "termelői csoportot" hoztak volna létre, még állami (vidékfejlesztési) támogatásokat is kaphattak volna. Formai szempontból tehát elmarasztalhatók, de lényegi értelemben nem - érvelnek ágazati illetékesek.

A Vg információi szerint további nézeteltéréseket vált ki a tojásértékesítő kft. tényleges piaci súlyának megítélése is. A társaság tagjai, illetve a GVH-vizsgálat alá vont más cégek összesen 550-600 millió tojást termelnek évente, miközben a KSH szerinti étkezésitojás-fogyasztás 3 milliárd darabot tesz ki. Így az ellenőrzött vállalkozások legfeljebb a hazai forgalom 20 százalékát képviselnék. A háztáji nélküli, úgynevezett intenzív termelés viszont csak 1,5 milliárd darabot képvisel, ebből 0,5 milliárdot a tojásalapú élelmiszer-termelés vesz meg. E számítás alapján az étkezési piacon eladott tojásmennyiség mintegy egymilliárd darabra tehető, amelyből a vizsgált cégek akár 60 százalékban is részesedhetnek.