Újra siker a forinthitel

A háztartások júliusban az 58,6 milliárd forintot kitevő deviza- mellett több mint 17 milliárdnyi forinthitellel is „gyarapodtak" - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. Ez persze önmagában még nem igazán jelzi, hogy a forint kezdi visszaszerezni népszerűségét. Kissé más azonban a kép akkor, ha a tendenciát nézzük.

Növekvő mértékben

A hitelállomány éves növekedéséből 2003-ban még mindössze öt százalék körüli mértékben vette ki részét a deviza. Ez az arány 2004-re 42 százalékra nőtt, az idei első félévben pedig meghaladta a 94 százalékot. Ugyanakkor a magánszemélyek hitelállománya a hat hónap alatt kevesebb (szám szerint 16,8 milliárdnyi) forintkölcsönnel nőtt, mint júliusban.

Messzemenő következtetést persze ebből még nem szabad levonni, hiszen a lakossági kölcsönökön belül a devizahitelek aránya júliusban is jelentősen emelkedett, a teljes állománynak már több mint ötödét adva (csak emlékeztetőül: 2004 májusa előtt még huszadnyi sem volt ez az arány).

Az egész jelenséggel kapcsolatban az sem lehet mellékes, hogy az előző hónaphoz képest az állományi adatok alapján júliusban élénkült a hitelfelvételi és jelentősen csökkent a megtakarítási kedv. A háztartások (lekötött) betétállománya ugyanis több mint 30 milliárd forinttal apadt.

Mélyrepülés

Mindez azonban talán nem függ szorosan össze a betéti kamatok mélyrepülésével, a reálkamat - közgazdasági szempontból persze teljesen indokolt - lemorzsolódásával. A júliusban kötött szerződések ugyanis nem utalnak a hitelezés további dinamikus növekedésére, bár nagy spórolási készséget sem mutatnak.

Kérdés, hogy mi várható az év további részében. Az ugyanis kétségtelen, hogy a bankok a kamatok terén még mindig nem igazán kényeztetik el az ügyfeleiket. A lakossági betétek és hitelek közötti kamatkülönbözet ugyanis júliusban az idén még nem látott magasságba, 14,5 százalékpont közelébe emelkedett. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy ez kizárólag a látra szóló betéteknek köszönhető. A lekötött betétek és a hitelek kamatkülönbözeténél mind a rövid, mind pedig a hosszú lejáratnál a júliusinál jellemzően magasabb értéket találunk a tavaszi hónapokban.

Kedvezőbb ajánlatok

Számítások egyébként rendre azt mutatják, hogy míg az éven belüli és az éven túli betétek kamatszintje szorosan együtt mozgott a képzett (havi átlagos) alapkamattal, a hiteleknél igencsak laza ez a kapcsolat. A júliusi értékek alapján gyanítható, hogy a bankok - a lakosság betételhelyezési kedvének lankadását észlelve - igyekeztek kedvezőbb ajánlatokat kialakítani.

Erre utal, hogy a betéti átlagkamatszint (az éven belüli és az éven túli lejáratnál egyaránt) a pénzpiaci folyamatok ellenére kissé emelkedett. Sajnálatos azonban, hogy ez a növekedés az éven túli hitelkamatoknál is bekövetkezett. Persze ez a jókora hitelállomány-növekményt nézve nem is annyira csodálható. A rendelkezésünkre álló régebbi adatok alapján ugyanis meglehetősen jól kirajzolható, hogy a bankok kamatalakítását a pénzpiaci folyamatok mellett (néha azokat felül is írva) erőteljesen befolyásolja az üzleti expanzió.

A forinthitelkamatok eszerint valószínűleg akkor esnek majd ütemesebben, ha a kölcsönfelvevők már nem rohamoznak a devizakölcsönökért, de más konstrukciók sem lesznek igazán kelendőek. Persze mindebből, ha be is következik, nem sok örömük lehet majd azoknak, akik hosszabb távra „bebetonozott" kamaton (öt-, esetleg tízéves kamatperiódus) vettek fel hitelt.