A pénzt nem jó betonba önteni

2007.06.12. 13:51
A prioritások mentén végrehajtott fejlesztések sokkal sikeresebbek, mint az előre meghatározott terv alapján betonba öntött tervek - mondta Parragh László az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelő eseti bizottság ülésén. Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos szerint 2000 milliárd forint többletforrást mozgatnak meg 2007-2013 között.

Az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek (ÚMFT) a gazdaságfejlesztés az egyik legfontosabb eleme, a rendelkezésre álló források 15 százalékát fordítják erre a célra a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (GOP) és a regionális fejlesztési programokban - mondta Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos kedden az ÚMFT végrehajtását felügyelő eseti bizottság ülésén.

A kormánybiztos elmondta, hogy gazdaságfejlesztésben a kis- és középvállalkozások ösztönzésére, a kutatás-fejlesztésre, innovációra, a modern gazdasági üzleti környezet kialakítására koncentrálnak. Még az idén beindul Magyarországon is az Európai Unió kezdeményezésére kialakított, a kis- és középvállalkozások fejlesztését segítő Jeremie program.

A kidolgozás alatt lévő, visszatérítendő támogatást nyújtó Jeremie-programban az eredetileg a mikrohitelezésre szánt 30 milliárd forintos keretet 50 milliárdra emelik, a portfóliógaranciára 89 milliárd forintot, a kockázati tőkealapokra 45 milliárd forintot szánnak. Kérdésre válaszolva a kormánybiztos elmondta: számításuk szerint a mintegy 190 milliárd forintból a portfóliógarancia hatása huszonötszörös, a mikrohitelezésé nyolcszoros, a kockázati tőke kétszeres lehet, így 2000 milliárd forint többletforrást mozgatnak meg 2007-2013 között.

A piacra bízzák

A kormánybiztos hangsúlyozta, a piacra bízzák a mikorhitel és a portfóliógarancia kihelyezését, pályázaton választják ki a közreműködőket.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint az uniós források felhasználásában azok az országok értek el sikereket, amelyek nem "betonba" öntötték a pénzt, hanem prioritások mentén hajtották végre a fejlesztéseiket. A kamara elnöke szerint a fejlesztési források 25-30 százalékát kellene gazdaságfejlesztésre fordítani, amely révén tartós munkahelyteremtést, illetve gazdasági növekedést lehetne elérni. Számításuk szerint a 2004-2006 közötti első Nemzeti Fejlesztési Tervben a források 24 százaléka ment közvetlenül gazdaságfejlesztésre, ez a 2007-2013 közötti időszakban a GOP-on keresztül 10 százalék, a regionális programokban lévő 15-20 százalékos gazdaságfejlesztési arány pedig 2 százalékponttal növeli a gazdaságfejlesztést.

Válaszában Bajnai Gordon arra hívta fel a figyelmet, hogy az első NFT-ben nem szerepelt a kohéziós alap, az ÚMFT-ben igen.

Létezőre, ne új szervezetre

A Jeremie program kapcsán az ülésen jelen lévő vállalkozói érdekképviseletek, vállalkozásfejlesztési szervezetek, kamarák képviselői úgy vélekedtek, a meglévő rendszerre kellene építeni, és nem új szervezetekre.

Krisán László, a Ka-Vosz vezérigazgatója elmondta, országszerte 250 irodát működtetnek Széchenyi Kártya-igénylésre, az igénylők száma eléri a 100 ezret, a kártyával rendelkezőknek 391 milliárd forint hitelt nyújtottak.

Bajnai Gordon elmondta, szándékuk szerint olyan verseny keretében választják ki a közreműködő szervezeteket, amellyel a visszatérítenő támogatásokat igénybe vevő vállalkozások járnak jól. A programban építeni kívánnak a meglévő intézményekre, az új szervezetként holdingalapkezelőt pedig azért kellett létrehozni, mert az uniós előírás.

Pelczné Gáll Ildikó, az eseti bizottság elnöke úgy vélekedett, a program célkitűzésével, a kis- és középvállalkozások fejlesztésével egyetértenek, de sok a kézi vezérlés a programban.