Magyar cégeket vár az Űrkutatási Iroda

2003.02.04. 10:02
Magyarország az Európai Űrügynökségbe tart, s bár hazai kutatásokban alvállalkozóként már részt vesznek magyar cégek, de - részben a közelgő csatlakozás miatt - továbbiak jelentkezését várja az Űrkutatási Iroda.
Magyarország öt-tíz éven belül az Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) tagjává válhat - mondta a Napi Gazdaságnak Both Előd csillagász, a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) igazgatója. A tagsági díj évente mintegy 10 millió euró lehet, amit a költségvetés fizet be, de ennyi vissza is áramlana a magyar gazdaságba az ESA megrendeléseiből.

A tagdíj visszajut a magyar gazdaságba

A tagságig még hosszú idő telik el, de a visszaszámlálás már megkezdődött, ugyanis Magyarország belép abba az új - PECS, azaz Program for European Cooperative States elnevezésű - programba, amely a még nem ESA-tagok számára jelent kapcsolódási pontot az európai űrprogramhoz - mondja Both. A program tagdíja évi 1 millió euró, amit a költségvetés fizet majd, de szintén visszajut a gazdaságba.

A PECS keretében földi megfigyeléseket és azok kiértékelését, navigációs és távközlési, illetve szoftverfejlesztéseket, tudományos kutatásokat végeznek majd Magyarországon. A megfigyeléseket például a mezőgazdaságban, a környezetvédelemben és a térképészetnél hasznosítják majd.

Magyar beszállítók

A magyar vállalkozások a MŰI-n keresztül teremthetnek kapcsolatot az ESA-val, a jelentkezők csakis csúcstechnológiával dolgozó cégek lehetnek. A folyamatban lévő kutatás-fejlesztési programokban már most is megtalálhatók magyar beszállítók. Az SGF Kft. a KFKI egyes programjaiban mint alvállalkozó vesz részt, a BL Electronics Kft. pedig - ugyancsak KFKI-beszállító - kutatóintézetek részére végez elektronikai műszerépítést, így geofizikai mérőeszközt gyárt orosz műholdakhoz.

A nemzetközi űregyüttműködésben való részvétel egyik ismert példája a KFKI Atomenergiakutató Intézete által kifejlesztett Pille dózismérő. Ennek legutóbbi változatát már a Nemzetközi Űrállomáson is használták. Az eszköz fejlesztése folyamatos, ez eddig néhány tízmillió forintba került. Jelenleg konstruálják a műszer földi változatát, ami jó példa az űrkutatási eredmények gazdasági adaptációjára.

A Miskolci Egyetem által kifejlesztett űrkemencéből egyet a NASA is vásárolt, amelyet már az űrben is tesztelt. A fejlesztési költség mintegy 100 millió forint volt. Célja jobb minőségű anyagok kutatása. A KFKI Részecske és Magfizikai Kutató Intézet fejleszti a NASA Cassini űrszonda programjának földi ellenőrző egységét, illetve részt vesznek a szintén amerikai Stereo napfizikai szondaprojektben. A néhány tízmilliós programok ugyancsak állami forrásból valósulnak meg.