Árpád
3 °C
12 °C

Kommunikációban erős az ÚTP

2008.05.14. 12:42
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szervezetének elnöke szerint felelőtlen és elkapkodott az Új Tulajdonosi Program. Elemzők óvatosabbak, de azt kiemelik: egyelőre nagyon fontos részleteket nem ismernek, így nehéz véleményt mondani a kedvezményes részvényvásárlási akcióról.

Noha már három hónappal ezelőtt meghirdették az Új Tulajdonosi Programot, és hetente-kéthetente tartottak sajtótájékoztatót ezzel kapcsolatban, sőt múlt héten egy kormánydöntés is megszületett, mégis: még mindig kevés érdemi információval rendelkezünk a projektről, alig tudható valami a részletekről, így pedig a program megítélése igencsak nehéz – mondta Németh Dávid, az ING Bank elemzője. Érzékeltetette: eddig a kommunikációs szempontok elsődlegesnek bizonyultak ebben az ügyben.

Mi is az ÚTP?

Első körben, idén év végén vagy jövő év elején az Állami Autópálya Kezelő Zrt. és egy bizonyos állami ingatlanokból álló ingatlanportfólió kisebbségi részét kívánja piacra dobni a kormány, aztán második körben talán a Magyar Posta Zrt., a Szerencsejáték Zrt., az MVM Zrt. és a regionális vízművek kerülhetnek be a programba. Többféle kedvezménnyel is csalogatják majd a magánszemélyeket. Másfél évig az állam visszavásárlási garanciát vállal a kibocsátáskori áron; kamatmentes részletekben, három év alatt, kezdőrészletként a vételár egytizedét leszurkolva is hozzá lehet jutni részvényekhez; öt éves tartás esetén árfolyamadó-mentesség jár; lesz azonban egy határ, 250 ezer forint, amíg a kedvezményeket igénybe lehet venni.

A kulcskérdés, hogy milyen áron juthatnak majd hozzá elsőként az intézményi befektetők a tőzsdei értékesítés útján, aztán a magánszemélyek az ÚTP-be bevonandó állami vállalatok részvényeihez. Bár - mint általában a programról - itt is vajmi kevés körvonalazódott, arra lehet számítani a meglevő információk alapján, hogy az intézményi befektetők vélhetően nyomott áron juthatnak majd hozzá a papírokhoz - vélte Németh. A politikai kockázat ugyanis meglehetősen magas az ügyben, egy új kormány nem biztos, hogy a program mellé áll, le is zárhatja azt. A tervek szerint a részvényértékesítés után is többségi állami tulajdonban maradnak a cégek, így ez is egy plusz bizonytalansági tényező - indokolt a közgazdász. (Az intézményi befektetők biztosítják az első néhány évben - a kedvezmények miatt - a likviditást a piacon, ráadásul a tőzsdének is jót tesz a program emígyen való lebonyolítása.)

Egy szó, mint száz, az intézményi befektetők által kialakított nyomott ár a magánszemélyeknél is érvényes lesz, így a részvényeket nagy valószínűséggel megéri majd megvenni. Sőt, vonzó lehet a lakosság számára tartani az értékpapírokat, figyelembe véve a felkínált kedvezményeket is.

Elszórja vagyonát az állam?

Nem elhanyagolható kérdés azonban az, hogy ha a nyomott ár miatt az intézményi és magánbefektetőknek vonzó lesz a részvényszerzés, az vajon nem jelenti-e azt, hogy az állam elfecsérli az állami vagyont - teszi hozzá az ING Bank elemzője. Tovább árnyalja a képet, hogy a szóban forgó cégekről a részvényelemzők ma keveset tudnak, nem követik nyomon a szervezetek mindennapjait, nem átlátható a társaságok gazdálkodása, ezért nehéz lesz értékelni, beárazni majd a társaságokat. Állami többségi cégekről lévén szó, még olyan szabályozást is ki kell dolgozni, ami az állami részvételből fakadó kockázatokat csökkenti.

A cél jó

Az ördög a részletekben rejlik, és egyelőre valóban nagyon keveset tudunk az ÚTP-ről – mondja Nagy Kálmán, a Concorde vállalati pénzügyekért felelős vezetőjét, aki szerint ugyanakkor önmagában egy ilyen program, a kisbefektetők érdeklődésének felkeltésére bevetett eszközök, a részvényesi kultúra fejlesztése üdvözlendő.

A szakember szerint az a tény, hogy a cégek állami többségi tulajdonban maradnak, nem kell, hogy elriassza a befektetőket, hiszen számos privatizáció zajlott már így le Magyarországon is. A cégek tőzsdei felkészítéséhez, átalakításához, a szükséges, a PSZÁF által engedélyezett nyilvános tájékoztató összeállításához – általános tapasztalatok alapján, a társaságok egyedi jellemzőinek ismerete nélkül – elegendő lehet az idő – még akkor is, ha az egyik első körben bevonni mondott cég, az állami ingatlanok kezelésére alakított cég még megsem alakult.

Ugyanakkor a piaci reakciókban, az árfolyam kialakításában fontos szerepe lehet majd az arányoknak: egyelőre nem tudni, hogy a cégek mekkora része került első körben tőzsdére, majd mekkora pakkot ajánlanak fel az ÚTP keretében. Nagy Kálmán szerint fontos, hogy a tőzsdére vitel pillanatában már a program minden eleme ismert legyen: a piac ebben az esetben tudja megfelelően beárazni a részvényeket.

A Tebesz szerint felelőtlen, elhamarkodott a program

Az Új tulajdonosi programban (ÚTP)szereplő cégeket alkalmatlannak tartja a tőzsdei bevezetésre a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szervezetének (TEBÉSZ) elnöke. Dióslaki Gábor a Napi Gazdaságnak azt mondta, az olyan piacidegen elemek, mint például a visszavásárlási garancia beépítése a programba csak azt igazolja, hogy maga a kibocsátó sem hisz a vállalatok értékében. Szerinte a strukturális átalakítások után legalább egy üzleti évet kellene várni ahhoz, hogy reálisan felmérhető legyen a vállalatok teljesítménye, azonban az igazgatóságok terén is társadalmasításra lenne szükség, a pártdelegáltak kiszűrésével. A szabályozási környezet megváltoztatása legalább fél évet vesz igénybe és abban buktatóként ott van a kisebbségi kormányzás rizikója is. Ezt figyelembe véve az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) valamint egy, az MNV Zrt. tulajdonában álló ingatlanokból létrehozandó ingatlankezelő év végére időzített tőzsdei bevezetését irreálisnak, megvalósulása esetén pedig igen elhamarkodottnak és felelőtlennek tartaná.