Nem várt zavart okozott az üvegzsebtörvény

Az üvegzsebtörvény június 9-i hatálybalépése váratlan következményekkel is járt: a jogalkotó szándékával ellentétben több, részben állami tulajdonban lévő, tőkekihelyezéssel is foglalkozó társaság tevékenysége ellehetetlenült. A jogszabály értelmében ugyanis költségvetési szervek gazdálkodó szervezete további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, sőt még csak részesedést sem szerezhet gazdálkodó szervezetben.

Átmeneti befektetési szünet

Ennek megfelelőn átmeneti befektetési szünet van a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt.-nél (KFP) is - tudta meg a Napi Gazdaság Baráth Csaba vezérigazgatótól. A KFP még június elején tíz kis- és középvállalkozásba cégenként 30-80 millió, összesen csaknem félmilliárd forintot fektetett be tőkeemeléssel. A társaság azóta takaréklángon tevékenykedik: a befektetési szünet idején befogadják ugyan az új kérelmeket, ám újabb szerződéseket nem írnak alá.

Az rt. 3,5 milliárd forint saját tőkével rendelkező, a kis- és középvállalkozások fejlesztését tőkebefektetéssel segítő befektetési társaság. A KFP jelenleg a gazdasági tárca felügyelete alatt álló Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz tartozik.

Megoldást az hozhat, ha a kormány az rt.-t az ÁPV Rt. hosszú távon állami kézben lévő, vállalkozói vagyonához sorolja át - mondta Baráth. Ehhez a privatizációs törvényt kell a parlamentnek módosítania. A vezérigazgató reményei szerint ez még ősszel megtörténhet, így novembertől folytathatják a tőkekihelyezést.

Törvényt kellene módosítani

Az idén további tíz cégben szeretnének mintegy 700 millió forintot befektetni - mondta Baráth. A változtatás a zárszámadási saláta vagy a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat része lehet.

A pénzügyi tárca nem döntötte el, melyik törvény segítségével vezeti át a változtatást - tudta meg a Napi Gazdaság. A Corvinus Rt. életét is megnehezítette az üvegzsebtörvény - mondta lapunknak Reményi Zoltán vezérigazgató. A társaságban ugyanis a gazdasági és az oktatási tárca együttesen mintegy 5 százalékban tulajdonos, így június 9. óta sem belföldi, sem külföldi társaságokban nem szerezhetnek részesedést.

A megoldás az lehet, ha módosítják a törvényt vagy pedig a két tárca eladja részesedését a Corvinus fő tulajdonosának, a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-nek. Várhatóan az utóbbi a járható út - mondta Reményi. A Corvinusnál jelenleg több befektetési projekt is fut, az őszre várt változtatás után ezek végre megvalósulhatnak.