Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Nő a vállalkozások adóterhe

2003.09.24. 13:08
A vállalkozásoknak kedvező a társasági adókulcs csökkentése 18 százalékról 16 százalékra, de az osztalékadó emelése 20 százalékról 25 százalékra azt jelenti, hogy összességében 1,5-2 százalékponttal nő az adóteher - mondta Széles Gábor, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke.
A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke úgy nyilatkozott: "Jó lenne visszatérni a kályhához, azaz a szakbizottságokban megvitatni az adóváltozások hatásait, majd ezután az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén megegyezni, s csak azt követően kellene a javaslatokat a Parlamentnek benyújtani".

Nem kaptak hatástanulmányt

Az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) szakbizottsága sokéves működése során most először nem kapott átfogó hatástanulmányt a Pénzügyminisztériumtól az adótörvények várható következményeiről, s mivel saját számításaink nem egyeztek a szaktárcáéval, így a múlt heti plenáris ülésen érdemi véleménycsere sem alakulhatott ki - jelentette ki Széles Gábor.

A vállalkozások számára kétségtelenül kedvező a társasági adókulcs csökkentése 18 százalékról 16 százalékra - mondta Széles. "Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy ez csak azoknak a cégeknek jelent könnyítést, amelyek a nyereséget visszaforgatják" - figyelmeztetett a gyáriparosok elnöke.

Összességében nő az adóteher

Amennyiben a nyereséget illetve annak egy részét osztalék formájában veszi ki a vállalkozás, akkor - mivel a jelenlegi 20 százalékos forrásadó 25 százalékra nő - összességében, legalábbis az első számítások szerint, nem csökken az adóteher, hanem 1,5-2 százalékponttal nő, így nem javul a versenyképesség sem. Ez a tény viszont arra ösztönözheti a vállalkozások pénzügyi vezetőit, hogy elkerüljék ezt az adóteher növekedést, azaz a gazdaság kifehérítésének folyamata megfordulhat.

Érzékenyen érintheti a nagyvállalkozások gazdálkodását a cégautók után fizetendő adók megduplázása, ami az 5 milliónál drágább kocsiknál például azt jelenti, hogy az eddigi évi 250 ezer forintos adó 500 ezerre nő - magyarázta az MGYOSZ elnöke. Ez a tétel a pénzügyminiszter állítása szerint "csak" 13 milliárdos többletbevételt hoz a büdzsének, a mi számításaink ennek a többszörösét, 60-80 milliárdot mutattak ki - tette hozzá.

Ugyancsak nem világos ma még, hogy milyen többletterhet jelent a vállalkozásoknak az ökoadó és az energiaadó növelése - sorolta a gazdálkodásra ható további negatív hatásokat Széles.

A beruházási adókedvezmények könnyítését, a 10 milliárd forintos határ 3 milliárdra való leszállítást is szkeptikusan ítéli meg Széles, mivel kevés vállalkozás szánja rá magát egy 3 milliárdos fejlesztésre a jelenlegi konjunkturális helyzetben.

Nincsenek középtávú tervek

A hátrányos helyzetű régiókban, ahol a 3 milliárdos limit 1 milliárdra csökkent, talán más a helyzet, de a kérdés az, hogy a Dunántúl, ahol ugyancsak nő a munkanélküliség, vajon a jövőben nem válik-e hátrányos helyzetűvé? - tette fel a kérdést a gyáriparosok vezetője.

A kormány 300 milliárd forintos kiadáscsökkentési programját szükségesnek ítéli a gyáriparosok elnöke. Hozzáteszi: ebből a 300 milliárdból közel 100 milliárdot jelentene a költségvetési szférán belüli leépítés. "Annak érdekében, hogy ez a létszámleépítés ne a fűnyíró-elv alapján történjen, a kormány, a munkavállalók és a munkaadók érdekképviseleti szerveinek bevonásával haladéktalanul egy munkabizottságot szükséges életre hívni" - mondta Széles.

Az adótörvények változtatásánál fontosabbnak tartja az MGYOSZ elnöke a középtávú gazdasági stratégia kidolgozását, amivel eddig adós maradt a kormány. "Azok az országok lettek sikeresek az Európai Unióba való belépés után, gondoljunk Spanyolországra, vagy Írországra, amelyek világossá tették, hogy milyen gazdasági stratégiát követnek a belépés utáni 5-10 évben" - fogalmazott Széles Gábor.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.