Judit
-2 °C
8 °C

Későn és rosszul lépnek a magyar cégek

2006.02.16. 09:44
A magyar cégek reagálnak legkésőbb a válsághelyzetekre - állítja a Roland Berger osztrák tanácsadó cég egy friss tanulmánya. A felmérés szerint a kelet-közép-európai országokban a cégvezetők átlagosan később reagálnak a problémákra, mint nyugati kollégáik.
Amíg Nyugat-Európában a válsághelyzetekre elsősorban átszervezési és költségcsökkentési intézkedésekkel válaszolnak, a környező országokban inkább a forgalmat próbálják meg növelni. A válaszadó cégeknek Lengyelországban 20, Csehországban 50, Horvátországban 40, Romániában pedig 60 százaléka csak akkor látja elérkezettnek az időt az átszervezéshez, ha fizetőképességi problémák merülnek fel. Ehhez képest Ausztriában az érintettek sokkal kisebb része, összesen 12 százaléka vár eddig, a többség már jóval korábban intézkedéseket foganatosít. Hazánkban egyedülálló a helyzet, mivel a házi bankok és adott esetben az állami támogatások segítségének köszönhetően sokáig elkerülhetők a likviditási problémák. A vállalatvezetés emiatt átlagosan nálunk vár a legtöbbet, mielőtt válságkezelő lépésekre szánná el magát - mutat rá Rupert Petry, a tanulmány készítője.

Költségleszorítás helyett növekedés

Nyugat-Európában a szanálási programokat a fix költségek és a bérköltségek lefaragásának szándéka jellemzi. Ezzel szemben Kelet-Közép-Európában sokan a forgalom növelését tartják a megfelelő gyógyírnek: Romá- niában a megkérdezettek 63, Lengyelországban 55, Cseh- és Horvátországban 41, Magyarországon pedig 38 százaléka vélekedik így. Ehhez képest Ausztriában alig 25 százalék ez az arány. Petry szerint az előremenekülés stratégiájának fő problémája az, hogy így gyakran elmarad a költségszerkezet tényleges átalakítása. Emiatt fordul elő sokszor, hogy a nyugati befektető egy kelet-közép-európai cég megvétele után azonnal népszerűtlen költségcsökkentési intézkedéseket kénytelen hozni.

Régiónk másik sajátossága, hogy egy vállalat növekedését itt sokkal gyakrabban finanszírozzák banki hitelekből vagy belső forrásokból, mint tőkebevonásból. Ennek egyrészt az az oka, hogy a befektetési és kockázati alapok pénzügyi forrásai csak korlátozottan állnak rendelkezésre Kelet-Közép-Európában, másrészt sok vállalatnak nincs is kellő tapasztalata az ilyen tőkeszerzési lehetőségek terén. Ráadásul a térségben működő - rendszerint nyugati tulajdonban lévő - bankok kockázatkerülő hitelpolitikája is nehezíti a forráshoz jutást.

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!

Varázslatos Szicília

Baboci2006 felhasználónk jóvoltából vadonatúj fotók segítségével visszatérhetsz a nyárba!