Nem éri meg valutázni
Közel van az 1000 milliárd forinthoz a lakossági devizabetétekben fialtatott összeg Magyarországon, vagyis a betétszámlákon lévő pénz több mint 15 százalékát tartja már a lakosság valamilyen külföldi fizetőeszközben. A devizavásárlási kedvnek újabb lökést adott az elmúlt hetek forinterősödése, a nagy érdeklődés miatt sok pénzváltónál átmenetileg még az euró is elfogyott.
„Az emberek előre hozták a nyári üdülésre szánt valuta beszerzését, mások „aranytartalékként” vásároltak be az olcsó devizából, és vannak olyanok is, akik az árfolyammozgást kihasználva szeretnének nyerni a külföldi fizetőeszközökön” – magyarázza Tokodi Gábor, az OTP Bank igazgatója, hozzátéve: az OTP-nél év eleje óta 120 millió euróval, vagyis 11 százalékkal nőtt a euróbetét-állomány.
Pedig a magas forintbetét-kamatok miatt az elemzők szerint nincs sok értelme most a befektetési célú devizavásárlásnak. „Ilyen célra akkor éri meg devizát vásárolni, ha a forint nagyobbat esik, mint a kamatkülönbözet” – magyarázza Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. „Legalább 20–30 forintos elmozdulásra lenne szükség a forint árfolyamában, hogy magánbefektetőknek megérje spekulálni rá” – teszi ehhez hozzá Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.
Erre azonban kevés az esély. Suppan szerint a magyar fizetőeszköz az euróval szemben 245–248 forintos árfolyam körül stabilizálódhat, Török pedig 240–250 forint közötti kurzusra számít a következő 12 hónapban.
A forintárfolyam nagymértékű zuhanását nem valószínűsítik a szakértők, mivel a magyar gazdaság kevésbé sérülékeny, mint néhány hónapja volt, ráadásul a piac kamatemelést vár. A májusi, magas infláció miatt az elemzők szerint már júniusban újabb kamatemeléssel lehet számolni, és ha a pénzromlás üteme nem csökken, még a nyáron 9 százalékig is emelkedhet a jelenleg 8,5 százalékos jegybanki alapkamat.
A devizával rendelkező betétesekért mindenesetre nem folyik éles verseny a hitelintézetek között. A bankok többsége csak ímmel-ámmal akciózik. Az MKB és a Citibank például a két hónapos lekötésre kínál 4 százalékos eurókamatot, 50 ezer euró fölött a Raiffeisennél is 4,1 százalékig szaladhat a kamatláb, a legtöbb hitelintézet ceruzája azonban sokkal vékonyabban fog.
Kivételnek számít a nagybankok sorában az OTP Bank és az Erste Bank, amelyek bőven 4 százalék fölötti kamatot is hajlandók kifizetni akár az egyéves lekötésű euróbankbetétre is, illetve az UniCredit Bank, amely 4,1 százalékot ad 24 hónapra. „A külföldi leánycégeknél jól jön forrásként a Magyarországon gyűjtött devizabetét” – magyarázza az OTP „verhetetlen” lakossági kamatait Tokodi.
Egy-két akciós ajánlatot leszámítva a többi devizanemben is ezek a bankok számítanak a piac leggálánsabb szereplőinek. Az UniCredit Bank például három hónapra 2,6 százalékos dollárkamatot ad most, az Erste pedig – igaz, több tízmillió forintnak megfelelő összegnél – 5,7 százalékos angolfont- és 2,74 százalékos svájcifrank-kamattal csábít.
