Gondot okozna a vámleépítés

Az EU a napirenden szereplő exportszubvenció-leépítéseket és vámcsökkentéseket eredetileg olyan átfogó szabályozási csomag részeként ajánlotta fel, amely más gazdasági területeken megfelelő ellentételezéseket tartalmazott. Most viszont a kompenzáció nem látszik elégségesnek - vélik elemzők.

Nagyobb agrárverseny

Az EU-ban és itthon is az agrárverseny erősödésére kell számítani a liberalizációs lépések nyomán - mondta Halmai Péter, a Szent István Egyetem profeszszora. Hosszabb távon jelentősen csökkenhet a külső védettség a vámlebontások miatt: elsősorban a marhahús-, a tej- és a gabonapiacon nőhet a konkurencia, mivel az import fokozódhat.

Az exportszubvenciók leépítése ugyanakkor azokat az ágazatokat érintheti érzékenyen, amelyekben az uniós intervenciós árak meghaladják a világpiaciakat. E helyzet eddig időről időre túltermelést generált, de a támogatások megszüntetésével nem lesznek források a többletek kiviteléhez. A tejnél és a cukornál az EU már döntött az intézményes árak mérsékléséről, a későbbiekben pedig a 101,31 eurós tonnánkénti gabonaintervenciós ár csökkentése is napirendre kerülhet.

Elfogadhatatlan lenne a magyar piaci szereplők számára, ha rövid távon további vámleépítések lépnének életbe - mondta Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke. Mint ismert, Brüsszel eredetileg több mint 40 százalékkal (23 százalékról 12-re) is csökkentette volna az átlagos agrárvámszintet, de a WTO egyelőre csak a legszegényebb országoknak szavazott meg teljes vámmentességet 2008-tól. Csikai Miklós leszögezte: az újabb könnyítéseknek ellentmond, hogy a liberalizációt leginkább szorgalmazó USA egy főre vetítve 4 eurónyi importot "enged be", míg az EU 40 eurónyit. Másrészt a jelentős vámcsökkentés 5-25 százalékkal mérsékelné az európai felvásárlási árszinteket, és ezt a termelők nem tudnák kigazdálkodni.

Beláthatatlan katasztrófa

A gyors vámleépítések nálunk azért is vezetnének "beláthatalan katasztrófához", mert a magyar termelők a régi EU-tagállamoknak járó agrártámogatások egy részét kapják csak meg - fogalmazott az elnök. Hoszszabb távon azonban jól ki lehetne használni a kedvező magyar termelési adottságokat, ha az uniós és a nemzeti forrásokból végre lehetne hajtani a szükséges fejlesztéseket. Ez esetben az exportszubvenciók 2013-ig tervezett felszámolása sem okozna jelentős megrázkódtatást - közölte Csikei Miklós.

Brüsszel az utóbbi időszakban évi 3-4 milliárd eurót fordított agrárgazdasági exportszubvenciókra, de ezek csak 12 milliárdos forgalmat érintettek az 50 milliárd eurós teljes közösségi exportból. A támogatások jelentős részét a cukor- és a tejkivitel emésztette fel. Magyarország évente 2,5-3 milliárd eurónyi agrárexportot bonyolít le, és ennek mintegy 40 százalékát szállítja harmadik piacokra. A korábbi hivatalos nyilatkozatok szerint ehhez évi 15-20 milliárd forintnyi (70-80 millió eurónyi) brüsszeli exportszubvenció társul.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!