A gazdasági elit korrepetálja a Fideszt

2008.12.04. 16:40
Albrecht Ottóval, a Cashline elnökével közösen tartott sajtótájékoztatót Varga Mihály, a Fidesz gazdasági kabinetjének vezetője, miután a párt szakértői 16 gazdasági szakemberrel konzultáltak. A kamatcsökkentés mindenki szerint szükséges.

A Fidesz gazdasági konzultációjára meghívott 16 vállalatvezető, elemző, közgazdász egyetértett abban, hogy a mai jegybanki kamatszint túlzottan magas - jelentette ki Varga Mihály, a párt alelnöke a megbeszélést követő sajtótájékoztatón. Varga elismerte ugyanakkor, hogy abban már nem volt egyetértés a megbeszélésen részt vevők között, hogy milyen ütemben és milyen mértékben lenne szerencsés mérsékelni a kamatokat: az óvatosság hívei szerint csak a piac által beárazott ütemnek megfelelően, fokozatosan lehet csökkenteni a rátát, míg mások, inkább a reálgazdaságot képviselő szakemberek egy gyorsabb és határozottabb kamatvágást látnának szívesen.

Volt, aki a most 11 százalékon álló kamat helyett 6 százaléknál is kisebb rátát látna szívesen. (Emlékeztetőül: nemrég Orbán Viktor pártelnök említette a 6 százalékos kamatot, mint kívánatos célt.)

A megbeszélésre mind a 16 meghívott elment - mondta Varga. Ott volt például Albrecht Ottó, a Cashline elnöke, Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője, Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója, Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója, Heim Péter, az Aegon Alapkezelő vezérigazgatója, Járai Zsigmond volt jegybankelnök, Leisztinger Tamás, a baloldalhoz köthető vállalkozó, Nyúl Sándor, a TriGránit operatív vezérigazgatója, Róna Péter közgazdász, Széles Gábor vállalkozó, Tolnay Lajos, a MAL Zrt. elnöke és Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke.

A jegybank két további tettéért is kapott bírálatot a konzultáción jelen levőktől. Voltak, akik szerint már a nyáron lehetett volna szigorítani a monetáris kondíciókon apróbb kamatemelésekkel, és akkor talán októberben nem lett volna szükség azonnali, 3 százalékpontos kamatemelésre. Kritikát kapott a jegybank tartalékpolitikája is: volt olyan vélemény, mely szerint az ország fokozódó eladósodottságával párhuzamosan emelni kellett volna a jegybanki tartalékokat.

A résztvevők megfogalmazták azt is, hogy azonnali intézkedéseket kíván meg a reálgazdasági helyzet, a vállalkozások máskülönben tömeges elbocsátásokra kényszerülnek. A lépések magukban foglalják a teljes gazdaságpolitikai fordulatot, benne az adócsökkentést is.

A kormánynak az IMF hitelből vagy más forrásból azonnal likviditást kellene biztosítania a kereskedelmi bankoknak – mondta Albrecht Ottó. Szerinte, bár a megbeszélésen különböző álláspontok is elhangzottak, abban mindenki egyetértet, hogy a magyar gazdaság ki van száradva, a vállalkozások nem jutnak forráshoz. Szerinte a kormány által biztosított banki likviditás lenne a feltétele, hogy a vállalatok hitelhez jussanak, e nélkül viszont a cégek tönkre mennek, és mély recesszió elé néz az ország. A szakember szerint a hitelezés beindulásának másik feltétele a kamatcsökkentés: a bankok által most 15-16 százalékos kamatú hitelek költsége kitermelhetlen a vállalkozásoknak.