A hazai kiskereskedelem piaci szereplőiről, az egyes értékesítési csatornák forgalmában bekövetkezett változásokról, trendekről, az egyes üzlettípusok vásárlóiról, illetve vásárlási szokásaikról a GfK Hungária Piackutató Intézet 2000 óta készít felmérést 2000 háztartás megkérdezésével.
Az adatok tanúsága szerint 2006 első félévében mintegy 64 milliárd forinttal több bevételt realizált a hazai kiskereskedelem, mint egy évvel korábban. A tény mögött az enyhén csökkenő vásárlási gyakoriság mellett a növekvő átlagos vásárlásonkénti költés áll. Míg 2005 első félévében egy vásárló átlagosan 1588 forintot fizetett a kasszánál alkalmanként, addig 2006 első hat hónapjában ez az úgynevezett kosárérték 1647 forintra növekedett. Az egyes csatornák között e tekintetben persze jelentős különbségek figyelhetők meg: ez a mutató a legalacsonyabb értéket a független kisboltokban, a legnagyobb értéket pedig a cash&carry üzletekben éri el.
Láncba szerveződve
A modern kereskedelmi csatornák - hipermarketek, szupermarketek, diszkontok és cash&carry üzletek - piaci súlya az előző év azonos időszakához képest mintegy 1,6 százalékponttal (57,7 százalékról 59,3 százalékra) emelkedett. A hipermarketek piacrésze nem nőtt tovább, stabilan 23,9 százalék körül alakul. A láncba szerveződött kisboltok piacrésze már eléri a közel 15 százalékot (14,9 százalék), ugyanakkor a független kisboltok piaci súlya 14,7 százalékra csökkent.
A bevásárlások zöme a változatlanul a pénteki és szombati napokra koncentrálódik: az összbeszerzések mintegy 40 százaléka e két napon realizálódik. Számottevő vasárnapi bevásárlás továbbra is csak a hipermarketekben és a cash&carry üzletekben mérhető.
Délelőtti kosarak
"A napi fogyasztásicikk-vásárlási alkalmak mintegy 67 százaléka továbbra is a délelőtti 9-12 óra közötti időszakra tehető. Az hogy a teljes napi forgalomnak csak 59 százaléka esik ezekre az órákra jelzi, hogy átlagosan valamivel kisebbek ezek a délelőtti kosarak" - mondta el Kovács Krisztina, a GfK Hungária Consumer Tracking menedzsere.
Bár a gyalogos vásárlások még mindig túlsúlyban vannak - az összes vásárlás mintegy 67 százalékát így intézik a vásárlók -, ez csupán az értékbeli összforgalom 47 százalékát teszi ki. Az autós bevásárlások szerepe a korábbi tendenciáknak megfelelően újra növekedett - a 2006. január-júniusi időszakban az összes napi besbeszerzés értékének kétötöde (41 százalék) ilyen beszerzésekből származott.