Részlegesen jöhetnek januártól a román és a bolgár vendégmunkások

2006.12.08. 08:11
Gépészmérnök, szoftverfejlesztő, fogorvos, szülésznő, szociális és sütőipari munkás, asztalos, kádár, hegesztő, ács, villanyszerelő, targoncavezető - többek között ezek lesznek azok a munkakörök, amelyekbe román, illetve bolgár munkavállalókat vár Magyarország.

A kormány jelenlegi állásfoglalása szerint az unióhoz januárban csatlakozó két ország, Románia és Bulgária munkavállalói előtt csak részben, a hiányszakmákban nyitja meg a hazai álláspiac kapuit, szem előtt tartva a fokozatosság elvét. A legtöbb - a munkaügyi tárca által - meghatározott szakma valóban olyan, amely hiányzik a versenyszférából.

A vállalkozások jelzései alapján a Foglalkoztatási Hivatal úgy becsüli, 30-35 ezer üres állás tartósan, vagyis már legalább egy éve betöltetlen. Az élelmiszeriparban a cégek 17, a textiliparban 27 százalékuk panaszkodik arra, hogy nem talál megfelelő számú és minőségű munkaerőt. Tartósan hiánnyal küzd az építőipari vállalkozások negyede is. Az egészségügy átalakítása ellenére is az intézmények, vállalkozások negyven százaléka nem talál elegendő dolgozót.

Válasz a munkaerőhiányra

A munkaerőhiányra válasz lehet az újonnan csatlakozók migrációja. A Wiener Institut für International Wirtschaftsvergleiche által készített tanulmány 43 500 főre becsüli a Romániából munkavállalási céllal Ausztriába indulókat. Nagy-Britannia elemzői szintén hasonló számokkal kalkulálnak.

Amennyiben Magyarországra a csatlakozást követően 50 ezer külföldi munkavállaló érkezne, nagyságrendileg egyszázalékos GDP-növekedést eredményezne - fogalmazott a Világgazdaságnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László úgy véli, érthető a kormány óvatossága, hogy meghatározza azokat a hiányszakmákat, amelyekbe várjuk a román és bolgár munkavállalókat. Ezeket térségi szinten és a szezonalitás alapján is vizsgálni kell - hangsúlyozta.

Végső döntés előtt

A magyar kormány a végső döntését csak a többi uniós tagország álláspontjának ismeretében alakítja ki. Ez nem véletlen, hiszen bár a romániai munkavállalók jelzése alapján elsősorban Olasz-, Spanyol- és Németországban vállalnának szívesen munkát, ha ezek az államok nem nyitják meg álláspiacukat, a negyedik célország, Magyarország kerül előtérbe.

Egyelőre úgy tűnik, az ötödik célország, Franciaország részlegesen megnyitja munkaerőpiacát Románia és Bulgária állampolgárai előtt. Igaz, itt szinte ugyanazokba a szakmákba - összesen 62-be - várják a munkavállalókat, mint nálunk. Elsősorban a mezőgazdaságban, a turizmusban és az építőiparban nyitnak a franciák. Csehország ezzel szemben teljes körűen megnyitja munkaerőpiacát, igaz, bátran tehetik - ők egyáltalán nem szerepelnek a célországok között.

Segédszínész és vagyonőr

A munkaügyi tárca listája, amely tartalmazta, melyek azok a hiányszakmák, amelyekben Magyarország várja az újonnan csatlakozókat, megosztotta az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalát. Nem véletlen, hiszen ezek között olyan szakmák is szerepelnek, amelyekből itthon is munkaerőtöbblet van, vagy legalábbis megkérdőjelezhető, kell-e több szakember.

Ilyen szakma, illetve végzettség a humánpolitikai szervező, a kiállítási propagandaszervező, a becsüs, a segédszínész, a vagyonőr, a csillagász, a filozófus, a szociológus és a könyv- és lapkiadó szerkesztője is. A helyzetet bonyolítja, hogy bár az egyéni munkavállalást korlátozhatja a kormány, a szolgáltatásnyújtás keretében megvalósuló munkaerő-áramlást - a csatlakozási szerződés értelmében - nem. Vagyis kiküldetés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés keretében nyugodtan, bármilyen szakmában érkezhet hozzánk majd Romániából és Bulgáriából dolgozó.

Az Áfeosz főtitkára szerint, aki Magyarországon akart romániai vendégmunkásként elhelyezkedni, az már itt van, így nem számít komolyabb migrációra. Sokan közülük feketemunkásként dolgoznak - emelte ki Zs. Szőke Zoltán. Éppen ezért az OÉT munkaadói oldalának több tagja azt szorgalmazza, bárhogy is dönt a kormány - vagyis részlegesen vagy teljesen nyitja is meg a munkaerőpiacot -, a munkavállalók teljes körű regisztrációjára van szükség, és a külföldiek foglalkoztatásának szigorúbb munkaügyi ellenőrzését szorgalmazzák. Az illegális munkaerő ugyanis nemcsak a feketefoglalkoztatást és a munkanélküliséget növeli, hanem a járulékbevételeket is csökkenti, sőt a béreket is letöri.