Na de mi a különbség a restaurant és a vendéglő között?

A szakma ebben a formában nem tudja elfogadni a kategóriába sorolást - fogalmazott az egyeztetésen lévő tervezet kapcsán Háber Tamás, a Magyar Vendéglátó Ipartestület elnöke. Szerinte már az is kifogásolható, hogy a javaslatban idegen elnevezéseket (például restaurant, pub) is használnak. Úgy véli, a tervezett profil szerinti csoportosításnál sok az átfedés, és a jelenleg használatos I-IV. osztállyal ellentétben nem jelez minőségi, tartalmi különbséget.

A szakmai vezető túlszabályozottnak is tartja a tervezetet. Nem kell olyan dolgokat kötelezővé tenni, amelyeket a piaci igény eldönt - vélekedik. Értelmetlennek nevezi egyebek között annak az előírását, hogy hány idegen nyelven beszéljenek az alkalmazottak, hogy legyen többnyelvű az étlap, hogy a vendégek által használt mellékhelyiség ingyenes legyen, vagy hogy a vendég kérésére hideg ivóvizet szolgáljanak fel az étkezéshez. Szerinte ezek eldöntése üzletpolitikai kérdés, a szabályozásban a piacnak, az életszerűségnek kell előtérbe kerülni. Ezért a tervezet újratárgyalását kérik a tárcától.

Antalffy Gábor, a Kisosz ügyvezető elnöke szerint a gasztronómiai megítélésben nem jelentenek minőségi kategóriát a tervezetben javasolt elnevezések. Példaként említi, hogy az étterem helyett vidéken inkább vendéglők vannak, sok a jó minőségű csárda, sokszor éppen ezek a legmagasabb színvonalúak. Ezeknek nem tenne jót a tervezett hátrasorolás.

Szerinte külföldieknek és belföldieknek egyaránt problémát okoz az olyan követelményrendszer, amely a magyar szokások között nem koherens. A szakember sem tartja szerencsésnek az idegen elnevezések használatát. Viszont helyesli, hogy a tervezet a vendéglátósokra bízza az üzletük besorolását. Egyetért az idegen nyelvvel, illetve az ingyenes mellékhelyiség-használattal kapcsolatos javaslattal is. De kifogásolja a szakképesítésre vonatkozó előírást, mert szerinte nincs összefüggés a szakmai gyakorlat hossza és az üzletek színvonala között.

A gazdasági tárca úgy véli, a tervezet jobban megfelel a nemzetközi gyakorlatnak és életszerűbb a mostani szabályozásnál. Egy vendéglátóhely több besorolást is alkalmazhat, és azt a jövőben nem kellene bejelenteni az illetékes hatóságnak. A jövőben még a működés megkezdése előtt a tulajdonos kötelezettsége lenne üzletének a megfelelő kategóriába sorolása, minősítése. Ezzel csökkennének az adminisztrációs terhek és az azzal járó költségek, továbbá a nyitáshoz szükséges idő is lerövidül, így a vállalkozások korábban kezdhetik meg a működésüket - állítja a szaktárca.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!