A lakosság fele soha nem jár étterembe

2003.09.23. 12:05
A magyar felnőttek mindössze öt százaléka jár gyakran étterembe, hogy ott találkozzon, beszélgessen ismerőseivel vagy családtagjaival. Ritkábban további 45 százalék szokott vendéglőbe menni, míg a lakosság fele sohasem megy vendéglátóhelyre, állapítja meg a GfK Piackutató Intézet legújabb kutatása.
Az étterembe járók fele a legutóbbi alkalmak során, fejenként általában 2 500-7 499 forint közötti összeget költött el. Ez közép-európai viszonylatban soknak számít. További 25 százalék kiadása 7 500-14 999 forint közé esett. A számlából egy főre 2 500 forintnál kisebb összeg jutott 17 százaléknál. A többiek viszont még 15 000 forintot is meghaladó összeget fizettek.

A fiatalok többet járnak étterembe

A lakosságon belül az éttermek kedveltségénél a legnagyobb különbségek életkor szerint tapasztalhatók, majd a jövedelem és az iskolai végzettség alapján szóródik. A 30 évesnél fiatalabbak 73 százaléka szokott vendéglőbe menni, sőt 39 százalékuk havi-heti rendszerességgel. Ugyanez az arány a 60 évesek és idősebbek körében már csak 20, illetve 4 százalék.

Az átlagosnál magasabb jövedelműek 69 százaléka tekinthető úgy, hogy szívesen tölti étteremben a szabadidejét. A heti-havi rendszeresség a tehetős réteg 29 százalékára jellemző. Az átlagosnál alacsonyabb jövedelműek hasonló mutatója 23, illetve nyolc százalék. A magasabb iskolai végzettségű csoportokban többen, gyakrabban járnak étterembe. A diplomások 65 százaléka alkalmanként, míg havonta legalább egyszer vagy többször 25 százaléka.

A nemek szerinti különbség viszonylag kicsi. Sohasem megy vendéglőbe a nők 52, a férfiak 48 százaléka. Többé-kevésbé rendszeresen pedig a férfiak 21, a nőknek 17 százaléka tölti szabadidejének egy részét vendéglátóhelyeken.

Az Egyesült Államokban a legmagasabb az arány

Megállapították, hogy Magyarországon az életstílushoz inkább hozzátartozik a vendéglő, mint a románoknál vagy lengyeleknél, míg a csehek ebből a szempontból már utolérték Nyugat-Európát. A vizsgált 21 országban a válaszadók egyharmada hetenként legalább egyszer megy vendéglőbe, további egynegyed pedig minimum havonta egyszer. Magyarországon 5 és 14 százalék. Az USA-ban igen magas a részarány, 57 és 30 százalék, ami azt jelenti, hogy tíz megkérdezett közül kilenc rendszeresen otthonán kívül étkezik.

Legkevésbé kedveltek a vendéglátóhelyek Romániában és Oroszországban, Nyugat-Európában pedig a hagyományok gyengülése érzékelhető Franciaországban. Inkább főleg a görögök, továbbá az olaszok és spanyolok számára fontos az étterembe járás. Északabbra a britek a legaktívabbak, és kevésbé szeretnek eljárni valahová a németek, hollandok, továbbá osztrákok.

57 százalék soha nem megy vendéglőbe

Közép-Európában sohasem megy vendéglőbe a lakosság 57 százaléka. A cseheknél azonban csak 24 százalék. Oroszországban és Törökországban az arány meghaladja a 60 százalékot.

Nemzetközileg általános tendencia, hogy a 30 évesnél fiatalabbak gyakrabban étkeznek otthonukon kívül, mint az 50 évesnél idősebbek. Még nagyobb a különbség iskolai végzettség és jövedelem szerint, a képzettebbek és nagyobb keresetűek javára. Nők és férfiak átlagai között alig érzékelhető eltérés. Viszont a városban élők mindennapjaihoz inkább hozzátartoznak a vendéglátóhelyek, mint a falusiakéhoz.

A legutóbbi néhány alkalommal elköltött összeg 2 500 forintnál kevesebb inkább a nőknél, míg 2 500-7 499 forint közé férfiaknál esik. Életkor szerint a 2 500 forint alatti költés inkább jellemző a 39 évesnél fiatalabbakra, a 2 500-7 499 forint pedig főleg a 40-59 évesekre. Iskolai végzettség szerint legkevesebbet az általános iskolát vagy még azt sem befejezettek adtak ki, annál többet a középfokú végzettségűek, míg a legtöbbet kiadók között a diplomások képviselik a legnagyobb arányt.

A térségben itt költik a legtöbbet

Nemzetközi összehasonlításban megállapítható, hogy Közép-Európában a magyarok költik a legtöbbet étteremre. A csehek ugyan gyakran mennek, de négyötödük alkalmanként és fejenként 10 eurónál kevesebbet költ. Szinte hasonló az arány a lengyeleknél, és még magasabb a románoknál. Viszont Nyugat-Európában és az USA-ban a válaszadók kétharmada ad ki egyszerre 10-29 euró közötti összeget. Legnagyvonalúbbak a hollandok, svájciak és belgák.

A vizsgált 21 ország átlagát nézve, a fiatalabbak nagy része 10 eurónál kevesebbet ad ki egyszerre. Ugyanez érvényes az alacsonyabb jövedelmű csoportokra.