Mária
-6 °C
-2 °C

1000 milliárddal számolta el magát a kormány

2006.06.08. 17:07
Az adatok politikai célú felhasználásától tartva a pénzügyminiszter a választásokig megtiltotta a tárca apparátusának, hogy olyan számításokat végezzenek, melyekből kiderülne, hogyan alakul a tényleges költségvetési hiány a tervezethez képest. Ezt maga Veres János mondta el, megerősítve, hogy az idén 8 - a nyugdíjkorrekció nélkül 9,4 - százalékos lesz a hiány.

Nyolc százalék, ennyi lesz a költségvetési hiány az idén - erősítette meg a kormányprogram vitájában Gyurcsány Ferenc által elmondottakat Veres János pénzügyminiszter. A hiány tartalmazza egyebek között az autópálya-építés és a Gripen vadászgépek beszerzésének költségét is. A Pénzügyminisztérium számításai szerint az idén a tervezett - de részleteiben csak az azokat véglegesítő hétfői kormányülést követően ismertetendő - intézkedések nélkül ezermilliárd forinttal lenne nagyobb a deficit a tervezettnél. Ezért ebben az évben 350, jövőre további 1000 milliárd forintos egyensúlyjavító intézkedéscsomagot terveznek.

Az összehasonlíthatóság kedvéért: a kormány 2006-ra eredetileg mintegy 1500 milliárd forintos hiánnyal, a GDP 4,7 százalékával kalkulált a költségvetési törvényben. Ehhez képest a növekedés a GDP 3,3 százaléka, ezermilliárd forint. (A nyugdíjkorrekció mértéke a GDP 1,4 százaléka lehet az idén, így a tényleges hiányszám az eredeti tervezet szerint 6,1, a mostani bejelentés nyomán 9,4 százalék.) Az alábbi, a CEMI által készített programjavaslat helyzetértékéléséből származó ábrán látszik, hogy a hiánycél és a deficit tényleges alakulása az előző években sem volt köszönőviszonyban egymással.

Most az igazat mondják

Aki figyelte a magyar költségvetési folyamatokat, azt nagy meglepetés nem érhette. A most ismertetett tételek érdemben nem térnek el a számoktól, amiket az államháztartáson kívüli szakértők már mondtak - jelentette ki a pénzügyminiszter a kérdésre, számít-e leminősítésekre a hiányprognózis drasztikus emelése miatt. Eddig azt kérték rajtunk számon, miért nem az igazat mondjuk, ezek most azok a számok, melyek a valóságot tükrözik - mondta Veres János.

A pénzügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy az idén megjelentetett, a hiány alakulására vonatkozó prognózisok nem tükrözték korábban az ezermilliárd forintos különbséget a tervezet és a tényleges folyamatok között, így fogalmazott: "Addig, ameddig az új kormánynak elő nem lett készítve a változtatásokra vonatkozó javaslat, nem volt olyan felhatalmazás, hogy az év végi tételt vagy a június 30-i tételt korrigálják a kollégák. Ha úgy tetszik, ez nem az ő szűklátókörűségükön múlt, vagy hogy ők nem látnak előre. Ezt az ő védelmükben is mondom."

Azzal kapcsolatban, hogy az áprilisi választásoknak, politikai céloknak rendelték-e alá a számításokat, szó szerint ezt mondta: "Azt, hogy pontosan hogyan állunk és mint állunk, megmondom úgy, ahogy van, nem engedtem ilyen jellegű munkát végeztetni korábban. Ugye az volt a tapasztalatunk az elmúlt években, hogy ha készült valakinek egy feljegyzése, és ez kikerült, akkor abból politikai ügy volt. Mert akkor úgy tekintették, mintha ez a minisztérium szándéka lett volna. Éppen ezért ilyen jellegű komplex felmérés mindaddig nem készülhetett, amíg ennek ilyenfajta kockázata fennállt. Nem tudok erre mást mondani, Magyarország egy ilyen ország. Ahol ezzel is számolni kellett. Természetesen az elmúlt hetekben, nem tudom, hány hete, ezzel intenzíven foglalkozunk."

1350 milliárdos megszorítás

Az idei ezermilliárd forintos hiánytöbblet fele részben, azaz mintegy 500 milliárd forintig egyszeri tételekből jön össze. Ide sorolta a pénzügyminiszter a Gripen-vétel 70 és az autópálya-építés 130 milliárdját, ám további részleteket nem árult el. A másik 500 milliárdos pakkból lehet így megspórolni Veres János szerint az idén 350 milliárdot. Az összeg lefaragásának részleteiről az Országos Érdekegyeztető Tanács szombati ülése - itt Gyurcsány Ferenc számos konkrét intézkedést is bejelent majd -, illetve a hétfői kormányülés előtt Veres nem kívánt beszélni. Ám jelezte: nagyobb részben a kormány hatáskörében meghozható intézkedések révén elérhető megtakarításról van szó. Ebből az következik, hogy a törvénymódosítást igénylő adóváltozások többsége csak 2007-ben lép hatályba.

Értelemszerűen még az idén elfogadják őket: a pénzügyminiszter szerint mind az idei 350, mind a jövő évi 1000 milliárdos egyensúlyjavítást hozó, részben azonos intézkedéseket még az idén nyáron elfogadják. "Minden adónemet, minden támogatást, amit az állam ad Magyarországon, vizsgáltunk az utóbbi hetekben" - mondta a miniszter. "Ugyanis az a fajta államreform, amiről beszélünk sokszor, konkrétan olyan döntésekben nyilvánul meg, hogy át kell értékelni: az állam helyesen, jó helyekre, jó mértékben adja-e a támogatást."

Mint mondta, sok módosítás lesz. Készül javaslat részben a Pénzügyminisztériumban, részben más tárcáknál. Ezek súlyát érzékeltetheti, hogy Veres saját tárcája munkájáról úgy fogalmazott, "nem lesz minden adónemben változtatási javaslat".

Elemzők: nem meglepetés, de mégis csúnya

A valós állapotot tükrözi Gyurcsány Ferenc bejelentése a kiigazítás után megvalósuló 8 százalékos idei GDP arányos államháztartási hiányról, de ennél fontosabb, hogy a következő 12 hónapban 1000 milliárd forint összegű költségvetési korrekciót tervez az új kormány - mondták az MTI által megkérdezett elemzők. "Nem meglepő, de mégis csúnya a kormányprogram kapcsán bejelentett, kiigazítás utáni 8 százalékos államháztartási hiány" - mondta Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a 2006. évi hiány bejelentésével "túl vagyunk a legrosszabbon". Török Zoltán úgy látja, hogy az 1000 milliárd forintos korrekcióval a jövő évi hiány már jelentős javulást mutat majd.

Az idei évben feltehetően az adók és az energiaárak emelésével valósítja meg a 300-400 milliárd forintra tehető kiigazítást a kormány, de jövőre az egészségügyi kiadásokhoz éppúgy hozzá kell nyúlni, mint a szociális támogatások és térítések rendszeréhez - mondta Török Zoltán, hozzáfűzve, hogy 2006-ban a kormány 1300 milliárd forintot fordít az egészségügyre, 650 milliárdot a szociális támogatásokra, illetve térítésekre, miközben a nyugdíjkiadások összege 2250 milliárd.

A kiigazítás során a munkáltatói járulékokat nem szabad emelni, mert az tovább rontja az adófizetési morált - hangsúlyozta Heim Péter. Az Aegon Magyarország vezető közgazdásza szerint a kormányfő mostani 8 százalékos bejelentése "az államháztartási hiány valós állapotához közelít, bár az 1,4 százalékos nyugdíjkorrekciót nem tartalmazza". A kiigazítás során szükséges adónövelő intézkedéseknek elsősorban a fogyasztást kell terhelniük - hangsúlyozta. Heim Péter azonnali beavatkozást tart szükségesnek idén a gyógyszerkassza elfutása miatt, hiszen enélkül az eredetileg tervezett 330 milliárd forintos hiány akár 80 milliárddal is több lehet.

Londonban is elámultak
Londoni feltörekvő piaci elemzők szerint egyelőre bizonytalan, hogy a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által csütörtökön ismertetett költségvetési előrejelzés ezer milliárd forintos kiadás-, vagy deficitcsökkentést jelent-e a következő évben. Jeff Gable, a Barclays Capital befektetési csoport európai feltörekvő piaci stratégája az MTI-nek Londonban azt mondta: ha ezer milliárd forintos kiadáscsökkentés tervéről van szó, az "irdatlan méretű lefaragás" lenne. Gable szerint ha a kormány ezer milliárd forintos kiadáscsökkentést tervez, az "hatalmas mértékben eltér attól, amiről eddig szó volt ... és sokkal érdekesebb, mint a 8 százalékos (idei) deficit-előrejelzés". Ha ilyen mértékű deficitcsökkentés a terv, az is azt jelezné, hogy nemcsak az elemzői közösségnek és a hitelminősítőknek szánt "mutatványról" van szó, hanem arról, hogy a kormány "komolyan gondol legalább valamilyen szintű költségvetési konszolidációt", ami pozitív jelzés lenne a piacnak, tette hozzá. Gable szerint az adóemelés és a kiadáscsökkentés közül a deficitcsökkentés kedvezőbb módja lenne a kiadáscsökkentés, de az adóemelés is azt jelezné, hogy a költségvetési politika célja "most már nem a népszerűség, hanem a középtávú költségvetési konszolidáció".

Arra a kérdésre, hogy a bejelentésnek milyen piaci hatásai lehetnek, a Barclays Capital elemzője azt mondta: egyelőre valószínűleg nem túl nagy, mert egyrészt a választások után volt már egy jelentős fellendülés, másrészt a feltörekvő piacok jelenleg általánosságban erős nyomás alatt vannak, és az, hogy Magyarország az elmúlt hetekben ennek képes volt ellenállni, önmagában jelez bizonyos mértékű befektetői derűlátást. A jelenlegi globális környezetben azonban nehéz elképzelni meredek piaci erősödést a magyar befektetési konstrukciókban, tette hozzá.

Reinhard Cluse, a UBS bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piaci konzultánsa az MTI-nek azt mondta: ahhoz képest, amit a piac várt, a miniszterelnök által elmondottak kedvezőek, legalábbis jelentősen emelik a várakozásokat. A piac jelenleg mintegy 400 milliárd forintos kiigazításban gondolkodik a következő 12-15 hónapra, egy esetleges ezer milliárdos csomag "nyilván meghaladja a legtöbb piaci szereplő eddigi várakozását", tette hozzá. Cluse szerint azonban egy ekkora kiigazítási program azzal a kockázattal is jár, hogy nem sikerül teljesíteni, és így a felkeltett várakozások sem teljesülnek. "A várakozás-kezelés is kényes ügy", fogalmazott a UBS londoni vezető elemzője. Juliet Sampson, az HSBC bankcsoport londoni feltörekvő piaci elemzője az idei 8 százalékos deficit-előrejelzésről azt mondta az MTI-nek: az "nem túl vonzó, viszont valószínűleg reális", tekintve a választások előtti túlköltekezést és egyéb költségvetési folyamatokat.