A magyar gazdaságnak nincs már versenyelőnye

Az országban tevékenykedő exportáló vállalatok versenyképessége a dráguló munkaerő, a befektetésösztönzésből kieső támogatási elemek és a kedvezőtlen árfolyamváltozások miatt is romlott.

Gyors béremelkedé

A termelékenység javulását jelentősen felülmúló gyors ütemű béremelkedés következtében 2002-ben a forintban számított ipari egységbérköltség 5,3 százalékkal nőtt. A forint felértékelődése folytán az euróban kifejezett fajlagos munkaerőköltség az utóbbi két évben 20 százalék feletti ütemben emelkedett. Ez pedig meghaladta a cseh és a lengyel gazdaságban mutatkozó béralapú versenyképesség-romlást. Az egy órára jutó munkaerőköltség (euróban számítva) Magyarországon 57,4 százalékkal növekedett 2000 és 2003 között, ezzel szemben Csehországban 41 százalékos, Szlovákiában 35 százalékos, Lengyelországban pedig csupán 18,1 százalékos emelkedés volt.

Kiszámíthatatlan árfolyam

Az árfolyam-politika legnegatívabb része annak kiszámíthatatlansága volt - véli az elemzés. A tárca az adórendszer hatékonyságának javítását, a támogatási rendszer módosítását, a támogatási eljárások egyszerűsítését, a beruházások infrastrukturális feltételeinek javítását javasolja a versenyképesség javítása érdekében. A versenytárs országokkal (Lengyelország, Csehország és Szlovákia) összevetve jelenleg az egyik lényeges különbség, hogy a fejlesztési adókedvezmények 10 évre adhatók, szemben a magyarországi 5 évvel.

Nincs iparűzési adó

A visegrádi négyek - Magyarország kivételével - nem alkalmaznak iparűzési adót, van viszont ingatlanadó, amelyet 10-15 évre elengednek. A támogatható projektek minimális értéke (nagysága) általában alacsonyabb, mint a magyar gyakorlatban. Csehországban a beruházási pályázatokat folyamatosan és rövid időn - 30 napon - belül bírálják el, míg a magyar és a lengyel rendszerben "összevárás" van.