Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

A magyar versenyképesség romlott a leginkább

2003.12.13. 10:07
Az elmúlt két évben a közép-európai csatlakozásra váró országok mindegyikében romlott a versenyképesség, ám Magyarországon a költség-versenyképességet tekintve nagyobb mértékben romlott a helyzet, mint a régió többi államában. Ugyanakkor a magyarországi bérszínvonal még mindig nem tekinthető kiugróan magasnak, sőt alatta marad a cseh-, a lengyel- és természetesen a térségben vezető szlovén bérszínvonalnak.
Az International Center for Economic Growth (ICEG) európai központjának tanulmánya szerint a hazai valutában számított termékegységre eső munkaköltség mind az öt gazdaságban (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia) emelkedett, jelezve, hogy az átlagos bruttó bérek növekedése meghaladta a munkatermelékenység emelkedését.

Lassuló növekedés

Ez a tendencia romló külső környezet, kedvezőtlenebbé váló konjunkturális kilátások mellett gyorsult fel: a termékegységre eső munkaköltség (ULC) növekedése például Lengyelországban 2001-2002-ben 12,1 százalék volt, szemben a 1999-2000-ben mért 8,2 százalékkal, míg Szlovákiában ezek az adatok 11,2 százalék és 5,4 százalék voltak.

Az ULC mutató romlása Magyarországon volt a legerőteljesebb: 2001-2002-ben nemzeti valutában összességében 30,3 százalékkal nőtt, míg a többi államban 11,5-17,8 százalék között szóródott. A termékegységre eső munkaköltség alakulására a termelékenység és a bérek változása egyaránt hat.

A nemzetgazdasági szintű termelékenység növekedése mindenhol lelassult az elmúlt két évben, Szlovákiát kivéve, ahol az elmúlt években következett be a foglalkoztatási szerkezet jelentős racionalizálása, ami a foglalkoztatás csökkenésével és a munkanélküliség növekedésével párosult. A többi gazdaságban ez korábban történt meg, így azokban a termelékenység növekedésének lassulása mögött a stagnáló, vagy lassan bővülő foglalkoztatás mellett a lassuló GDP-növekedés állt.

Bérfelzárkózás

A bérek alakulása elszakadt a munkatermelékenység változásától: a bruttó bérek a vizsgált országokban hazai valutában 2001-2002-ben 16,6 százalék (Csehország) és 39,3 százalék (Magyarország) között nőttek. Ennek nyomán emelkedtek a reálbérek, illetve tágult a reálbérek és a termelékenység növekedése közötti rés.

Az ICEG tanulmánya szerint a reálbérek növekedése 2001-2002-ben Szlovákiában összességben 2,4 százalékkal haladta meg a munkatermelékenységét, míg Magyarországon 26,8 százalékkal. A termelékenység lassuló növekedése mögött Magyarországon a beruházások lassuló dinamikája és a nettó közvetlen tőkebefektetések mérséklődő beáramlása áll.

Csehország, Magyarország és Lengyelország esetében az elmúlt 3-4 évben erőteljes bérfelzárkózás következett be az euróban vett szlovén szinthez, elsősorban a nominális bérek hazai növekedése, és a nemzeti valuták csehországi és lengyelországi felértékelődése miatt. Ugyanakkor Szlovákiában a bérszínvonal még mindig jóval a csatlakozó közép-európai országok átlaga alatt van, ami részben magyarázat is az ország növekvő tőkevonzó képességére.

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!