Öt helyet lépett előre Magyarország a versenyképességi listán

2005.05.12. 09:12
Az adók, bár van szerepük, nem meghatározóak a nemzetközi versenyképesség szempontjából - állítja az IMD által közzétett versenyképességi évkönyv, cáfolva a közkeletű vélekedést.

A fél évszázada nemzetközi nagyvállalatok vezetőinek továbbképzésével foglalkozó, lausanne-i székhelyű IMD idén is kiadta a világ hatvan országának 314 szempont alapján összeállított versenyképességi évkönyvét.

Az USA vezet

Versenyképességi lista
Helyezés Ország Pontszám
1. (1)* USA 100 000
2. (6) Honkong 93 073
3. (2) Szingapúr 89 679
4. (5) Izland 85 349
5. (3) Kanada 82 648
36. (43) Csehország 60 131
37. (42) Magyarország 59 867
40. (40) Szlovákia 58 621
57. (57) Lengyelország 39 016
*zárójelben a 2004. évi helyezés

A listát változatlanul az Egyesült Államok vezeti, Spanyolország viszont a 31.-ről a 38.-ra, s nagy meglepetésre Kína a 24.-ről a 31.-re esett. Kína esetében az üzleti élet képviselői megkérdőjelezték a jelenlegi dinamikus növekedési ütem fenntarthatóságát, emellett kiemelték a pénzügyi rendszer, az infrastruktúra és a vállalatvezetés hiányosságait.

Magyarország a harminchetedik

A listában Magyarország a 42. helyről a 37.-re lépett elő. Az IMD alapítvány elemzése szerint hazánk számára a legnagyobb kihívás ebben az évben, hogy növekedési pályán tartsa a gazdaságot, előkészítse a euróbevezetést, nagyobb figyelmet fordítson a szegényekre, és a politikai pártokat a megállapodás irányába terelgesse.

Versenyképességi szempontból az ország erősségei között sorolták fel a társasági adó szintjét, a tőzsdét, a külföldi befektetések mennyiségét, az úthálózat sűrűségét és az ifjúság nagyfokú érdeklődését a tudományok iránt.

Ugyanakkor Magyarország gyengeségének minősítette a személyi jövedelemet terhelő adók szintjét, a folyó fizetési mérleget, a magas tb-járulékot, az egészségügyi hálózatot, az etikus vállalatirányítás és a költségvetés hiányát.

Számos üzleti és politikai vezető véli, hogy a beruházásokat és a lakossági fogyasztást növelő alacsonyabb adók biztosítják a versenyképességet. Az elemzők szerint azonban a két tényező között összetettebb a kapcsolat. Azt találták ugyanis, hogy a kontinentális Európa legnagyobb gazdasági növekedést produkáló országaiban - Luxemburg, Dánia, Finnország, Norvégia, Svédország és Belgium - jelentős volt az adónyomás, meghaladta a GDP 40 százalékát.

Tény viszont, hogy az Egyesült Államok, Ausztrália, Észtország, Írország és Szlovákia, ahol sokkal kisebb volt az adóprés (a GDP 25-34 százaléka), jelentős növekedést produkált. A társasági adó és a versenyképesség kapcsolata ezzel szemben könnyen kimutatható, az észak-európai államokban például igen magas a személyi jövedelemadó és az áfa, viszont alacsony a társasági adó.

Nem pazarolnak a kormányok a magas adók miatt

Az a vélemény sem bizonyult megalapozottnak, hogy a magas adók pazarlásra bátorítják a kormányokat, ami rontja a versenyképességet. A svéd, a holland és a brit kormány például a GDP-nek több mint 20 százalékát költi el, míg a szingapúri és a hongkongi csak 11 százalékát - mégis mindannyian a magas versenyképességű országok közé tartoznak.

A felmérés készítői szerint egyértelmű, hogy az adópolitika javíthatja vagy ronthatja egy ország versenyképességét, de nem teremtheti azt meg. A versenyképesség alapja a tudomány, a technológia, a vállalkozószellem, a pénzügyek, a logisztika és az oktatás. Az adók hatása elsősorban a munkahelyek megszűnésében és teremtésében érzékelhető, de az adószinttel egyformán fontos lehet az adórendszer egyszerűsége - így az egykulcsos adórendszer hosszú távon hasznosabb lehet egy akár kisebb adókkal operáló, de bonyolult rendszernél.