Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Az EU-ban sem keresnek majd többet a csúcsvezetők

2003.08.22. 08:43
Számottevően csökkent a felső és középvezetők felkutatása iránti igény az elmúlt évben. A munkaerőpiacot az európai uniós csatlakozás közeledte sem lendítette ki a stagnálásból.
A jegybank adatai szerint 2000-ben a működőtőke-beáramlás még mintegy 1,9 milliárd eurót tett ki, ám az elmúlt évre ez hozzávetőleg 1,3 milliárd dollárra csökkent. A jelentős visszaesést a munkaerő-piaci mozgások rövid időn belül leképezték, részben az emberi erőforrás fejlesztésére szánt költségkeret visszafogása, részben az új cégalapítások számának csökkenése révén. A fejvadászoknak egy-egy új vállalat vezetőinek kiválasztása jelent nagy lehetőséget, 2002-ben pedig ebből érezhetően kevesebb volt, mint a korábbi években - állítják csaknem egyöntetűen az üzletág képviselői.

Csere házon belül

Általános tendencia az is, hogy a már Magyarországon lévő cégek óvatosabban hoztak döntést a vezetőváltásokról: a cseréket igyekeznek a házon belül megoldani. Fejvadász ügynökséghez akkor fordulnak, ha egy pozíció megürül, és minőségi változtatást terveznek - állítja Válóczi Péter, a Telkes Kft. ügyvezető igazgatója. A visszaesés egyébként nem minden szektort sújtott egyformán: például az informatikai iparágban tevékenykedő cégek részéről tapasztalható igények két-három évvel ezelőtti felfutása után tavaly jelentős visszaesést lehetett tapasztalni.

A pénzügyi és a fogyasztási cikkeket előállító vállalatok részéről érkező megbízások viszont nem estek, igaz, növekedésről sem lehet beszélni. Mihalek Zoltán, a Mihalek Vezetői Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója szerint egyébként immár tendencia, hogy a cégek - amennyiben szükséges a váltás - a korábban anyavállalattól hozott felső vezetők helyére magyar szakembereket keresnek. Úgy véli, ennek egyik oka az, hogy a korábban betelepült cégek a többéves tapasztalatok alapján immár a hazai vezetőkben is teljes mértékben megbíznak.

Nem kell külföldről hozni vezetőt

A cégek többségénél a közelgő EU-csatlakozást egyelőre nem lehet érzékelni - mondta a Napi Gazdaságnak Enczi Judit, a Hill International partnere. A multinacionális vállalatoknál már csak azért sem fog különösebb változást előidézni az integráció, mert az anyavállalatok többsége uniós országban működik. Néhány hazai tulajdonú cégnél azonban látható a humánpolitikai változások iránya: még inkább felerősödik a nyugati nyelveken jól beszélő, nemzetközi és exporttapasztalatokkal rendelkező vezetők iránti kereslet, amennyiben versenyképesek akarnak lenni az uniós piacon - hangsúlyozza Válóczi.

A magyar szakemberek és vezetők egyébként nemzetközi viszonylatban kiválóak, ma már nem kell külföldről vezetőket hozni csak azért, mert esetleg hiányzik a nyelvtudás, vagy a nemzetközi gyakorlat - állítja Mihalek Zoltán. Ezt jelzi az üzleti regionális központok kelet felé húzódása is. A National Nederlanden például a közelmúltban jelentette be, hogy banki üzletága háttérirodai tevékenységének regionális központját Budapestre telepíti. Az adminisztrációs, számviteli, pénzügyi centrumok keleti irányú terjeszkedése már megindult, ezek azonban nem a felső-, hanem a középvezetői, illetve beosztotti munkakörök kínálatát szaporítják.

Nem nő a bér

Nem várható a vezetői bérszint drasztikus emelkedése sem az uniós csatlakozástól. A felsővezetői fizetések már most is az átlagos európai nívó közelében vannak, a középvezetői fizetések pedig csak fokozatosan, a gazdaság teljesítőképességének javulásával nőhetnek az uniós átlag szintjére. A középvezetők a jelenlegi tagállamokban most 2-3-szor annyit visznek haza, mint Magyarországon. Az Arthur Hunt Személyi Tanácsadó Kft. adatai szerint egyébként a régióban a pénzügyi és kereskedői szakterületek bérezése a legkedvezőbb.