Megszorítás következhet

Már nem a valós makrogazdasági folyamatokra épül az idei költségvetés - vonható le a következtetés a Pénzügyminisztérium által használt makrogazdasági prognózis és a gazdaságelemzők idei évre vonatkozó várakozásainak összevetéséből.

Tavaly augusztusban két "vészforgatókönyvet" is készített a Pénzügyminisztérium a költségvetés tervezésekor, gondolva arra az eshetőségre, hogy a makrogazdasági körülmények lényegesen rosszabbul alakulnak a büdzsé megalkotásakor alapul vettnél. Az egyik szcenárió szerint a versenyszféra reálbér-emelkedési üteme meghaladja a tervezéskor prognosztizált 3 százalékot. A másik változatban a gazdasági növekedés üteme marad a 2003-ra várt 4-4,5 százalék alatt.

Mára a gazdaságelemzők egyetértenek: az idén mind a két mutató rosszabbul alakul a PM pályáiban szerepeltetettnél. A GKI például 3,8 százalékos növekedést és 12 százalékos bruttó átlagkereset-emelkedést jósol.

Lassabban javuló konjunktúra

Ugyanakkor még a "Lassabban javuló konjunktúra" nevű pénzügyminisztériumi változat is 4-4,5 százalékos GDP-növekedéssel számolt. Ez esetben az export dinamikája nem haladná meg a jelentősen lelassult 2001. évi mértéket, a fellendülés 2004-től indulna meg. A kivitel lassulásából származó jövedelemkiesés erősen érezteti hatását az üzleti szférában. A kisebb bevételek és az exportkapacitások kihasználatlansága miatt a beruházások csak mérsékelten emelkednek, a beruházási hányad tovább csökken. Mindez csökkenti a gazdaság importigényét, s így a behozatal dinamikája 2003-tól csaknem azonos lesz az exportéval. A GDP csak mérsékelten nő, s 4,5 százalék feletti növekedésre csak 2005-től lehet számolni.

Igaz, az alacsonyabb növekedés struktúrája csak kisebb bevételkiesést eredményez az idei büdzsében. Az államháztartás pozíciója nem romlik lényegesen, de nem is javul jelentősen. Az alapváltozatban bemutatottnál lassabb, inkább fogyasztás-, mint beruházásvezérelt növekedés, s az egyensúlyi mutatókban igen lassú javulás jellemzi ezt.

Magasabb bér

A PM "Magasabb bér" változata a versenyképesség jelentős romlásán keresztül hat. A versenyszférában 6 százalékos béremelkedéssel számol az elemzés, amelynek érdekessége: az idén 5 százalék körüli GDP-bővülést feltételez. A növekedés alapvetően fogyasztásvezérelt és átmeneti, így jövőre már alig érné el a 4 százalékot. A versenyképesség javulása egy kényszerű kiigazítás után csak 2005-ben lenne érezhető.

Az államháztartási hiány szempontjából lényegesen árnyaltabb a kép. 2003-ban a magasabb bér és fogyasztás az alapváltozathoz képest több bevételt hoz, s ez némileg enyhíti a hiánycsökkentés követelménye miatt a költségvetésre nehezedő nyomást. Ám a javulás átmeneti, s később a deficitcélt kedvezőtlenebb szerkezetű, alacsonyabb növekedés mellett kell elérni. A magasabb bérkiáramlás mind keresleti, mind kínálati oldalról veszélyezteti a kijelölt dezinflációs pályát, ugyanis a fogyasztási potenciál növekedése lehetővé teszi a költségnövekedés áthárítását. Az inflációs pálya megtartásához a monetáris és a fiskális politikák további szigorítására lehet szükség, állapítja meg a versenyszférában 3 százaléknál magasabb béremelkedéssel számoló változat.

A PM negyedéves jelentése Az államháztartás első két hónapjának adatai nem vonják kétségbe a GDP 4,5 százalékában meghatározott ez évi költségvetési hiány tarthatóságát, fogalmaz a Pénzügyminisztérium negyedéves jelentése. A gazdaság növekedése az idén megközelítheti a 4 százalékot. A kivitel lassuló mértékben bővülhet, gyorsul viszont az importnövekedés. A jelentős belföldi felhasználásnak ugyan importnövelő hatása is lesz, de a nettó export ennek figyelembevételével sem csökkentheti 1 százalékpontnál jelentősebben a GDP növekedését. A fogyasztás bővülését 5-6, a beruházásokét 4-5 százalékra várja a tárca. A monetáris tanács által rugalmasan értelmezett inflációs cél már 245 forint/euró árfolyam esetén is elérhető. A lakossági megtakarítások drasztikus csökkenése várhatóan nem folytatódik, de számottevő növekedés sem lesz. A vállalatok hiteligénye nő. A külső egyensúly további romlása csak az állami finanszírozás csökkentésével kerülhető el.