Gyöngyi
9 °C
9 °C

Elhalasztják a szerződéskötést a vasúttenderen

2009.01.30. 11:09
Mint lapunk a múlt héten megírta, a négy ajánlattevőből hármat kizártak a negyven kilométeres Tárnok-Székesfehérvár vasúti pálya felújítására kiírt közbeszerzési eljáráson. Az egyik kizárt pályázó, a Vegyépszer megtámadta a döntést, így az ügy a Közbeszerzési Döntőbizottságnál folytatódik. A kizárásról elsőként hírt adó Index-cikket több ponton korrigálta a tendert kiíró Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt., tájékoztatást adva a közbeszerzési eljárás dokumentumairól. Ezekből kiderül, a pályázatok érvénytelenítésével kapcsolatos információink egy része téves volt, és a kizárt pályázók több ponton sem teljesítették az ajánlatkérésben szereplő elvárásokat.

Az Index a múlt szerdán számolt be arról, hogy a Strabag érdekeltségébe tartozó Szentesi Vasútépítő Kft. vezette SZCKM-2008 konzorcium – további tagjai: Mávépcell Kft., Közgép Zrt. és Kelet-Út Kft. – nyerte a Tárnok és Székesfehérvár közötti vasúti pálya felújítására, ezen belül egyes állomások átépítésére, egy állomás elbontására, két új megállóhely, tíz gyalogos és két közúti aluljáró építésére kiírt közbeszerzési eljárást. A mintegy negyven kilométernyi vonalszakaszra a műtárgyakkal együtt nettó 54 897 945 848, tehát lényegében 54,9 milliárd forintos ajánlatot adott a győztes konzorcium.

Mint megírtuk, ennél két pályázó is olcsóbban, a Vegyépszer 48,4 milliárd, míg az M43-as autópálya egyik szakaszán építkező szlovák Doprastav a.s. és a cseh Subterra a.s. alkotta S-D konzorcium 49,5 milliárd forintért vállalta volna a munkát, azonban az állami beruházó, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. mindkettőt kizárta a tenderről. Ugyancsak kizárták az SZCKM-2008-nál 38 millió forinttal drágább, 54 935 550 733 forintos ajánlatot benyújtó, így legmagasabb árat kínáló Gárdony Vasút konzorciumot (ennek vezetője a Hídépítő Zrt., tagjai a Vasútépítő Kft., a németországi H. F. Wiebe and Co. AG, valamint két portugál cég, a Ferrovias e Construcoes S. A. és a hazai sztrádaépítésben már jelenlévő Mota-Engil voltak).

Hiába kértek hiánypótlást

Lapunk korábbi információitól eltérőek voltak azonban a kizárások okai és körülményei – derült ki, amikor a NIF által felkínált lehetőséggel élve beletekinthettünk a közbeszerzési eljárás nyilvános dokumentumaiba. Több, egymástól függetlennek vélt forrásunk is arról tájékoztatott – most már tudjuk, hibásan –, hogy a pályázatokat elsősorban formai hibákra hivatkozva nyilvánították eredménytelennek, valamint arról, hogy a pályázókat kötelezték a zúzottkő vasúti szállítására. Az az értesülésünk sem volt helytálló, hogy a vasúti pálya felújítására kiírt közbeszerzésben csak a felújítási munkákat fogadták el referenciaként, az új pályák építését nem. Kiderült az is: téves volt az a hozzánk eljutott hír is, hogy a hiánypótlásokkal lényegében vegzálták az ajánlattevőket.

Mit és hogyan lehet pontosítani?

A közbeszerzési törvény tételesen szabályozza, hogy egy közbeszerzési eljárás során, ha a beadott pályázatokkal kapcsolatban a kiírónak kérdése, problémája van, akkor milyen lépéseket tehet. Egyfelől lehetősége van hiánypótlást kérni az ajánlat minden olyan elemére, amely az elbírálás során értékelt elemeket nem módosítja. Fontos tudni, hogy egy hiányosságra csak egyszer kérhető hiánypótlás, ha arra nem kap érdemi választ az ajánlatkérő, újabb kört már nem indíthat; ebben az esetben ezért nem adhattak még egy esélyt például az S-D konzorciumnak, hogy megnevezzen megfelelő projektmenedzsert.

A hiánypótláson kívül az ajánlatkérő feltehet úgynevezett tisztázó kérdéseket az ajánlatban lévő ellentmondások feloldására. Mindkét kommunikáció során az ajánlatkérő összes levelét megkapja valamennyi pályázó (a válaszokat viszont nem kell elküldeni a vetélytársaknak is).

Az ajánlatkérőnek emellett kötelessége kijavítani a pályázatban lévő számítási hibákat, és arról tájékoztatni az ajánlattevőt, aki ezt a döntést megtámadhatja, ha emiatt változik az ár. Végül az ajánlatkérőnek kötelessége vizsgálni – a mögöttük rejtőző, vélhetően irreális vállalás miatt – az úgynevezett kirívóan alacsony árakat. Az eddigi joggyakorlat szerint a pályázatok számtani átlagától egy 30 százalékos eltérés megengedhető, az 50 százalékosnál nagyobb esetén mindenképpen indoklást kell kérni a legolcsóbb tételekre.

Valójában a három pályázót három eltérő okból zárták ki – derül ki az okiratokból. A legegyszerűbb a szlovák-cseh pályázó ügye: ez a konzorcium két személyi követelménynek nem tett eleget. Így nem tudta igazolni, hogy a projektmenedzseri posztra jelölt személynek van 5 évnyi, felelős műszaki vezetőként szerzett vasútépítés-irányítási gyakorlata, valamint nem tudott egy olyan műszaki vezetőt delegálni a beruházásra, akiknek volt 5 évnyi műtárgyépítési szakmai gyakorlata úgy, hogy részt vett legalább egy vasúti gyalogos aluljáró építésében felelős műszaki vezetőként. A NIF hiánypótlásra szólította fel a pályázót, ám az S-D konzorcium a projektmenedzserre vonatkozó hiánypótlási követelményt nem teljesítette, míg a két műszaki vezetőből csak az egyiknek volt meg az előírt ötéves szakmai gyakorlata.

Konzorciumban az alvállalkozás

Jóval összetettebb okok miatt zárták ki a Gárdony konzorciumot: ez a pályázó egyes referenciákat és szakmai követelményeket egy, a beruházás értékében több mint tíz százalékkal rendelkező alvállalkozó bevonásával biztosította volna. Ezzel önmagában nem is lett volna gond, ha ez az alvállalkozó egy cég. Ebben az esetben viszont a Velence 2008 fantázianevű, három, vasúti biztosítóberendezések és távközlési technológiák építésében járatos cég alkotta konzorcium volt az alvállalkozó.

Erre a megoldásra a közbeszerzési törvényben nincs semmilyen rendelkezés – mondta el kérdésünkre a NIF szóvivője. Fazakas Orsolya hozzátette: a közbeszerzések általános szabálya szerint mindent tilos, amit a törvény nem enged. A bíráló bizottság úgy kezelte a konzorciumot, mint bármilyen más alvállalkozót, így bekérték egyebek mellett az előírt pénzügyi beszámolókat és az ISO9001-es vagy azzal egyenértékű minősítést. Mivel ilyet az alvállalkozói konzorcium nem tudott beadni – hiszen ilyen dokumentumaik csak az azt alkotó cégeknek voltak –, a pályázat már csak emiatt is érvénytelen volt. Emellett a Gárdony konzorcium sem tudta igazolni több, a projektben részt vett szakember megfelelő szakmai múltját, ami önmagában szintén ok volt a kizárásra, miután a hiánypótlási felszólítást nem megfelelően teljesítették.

Hiteles fordítás kellett volna

Több pályázati feltételnek nem tett eleget a Vegyépszer sem. A cég pályázatában szintén szerepelt 10 százalékos alvállalkozóként a Velence 2008 – törvény nem tiltja, hogy egy eljárásban több ajánlattevő is ugyanazt nevezze meg alvállalkozóként –, ám még a döntés előtt módosították az eredeti konstrukciót, és a Velence 2008-at alkotó mindhárom céget külön-külön is 10 százalékos alvállalkozóként nevezték meg. Ezzel tehát nem lett volna baj, ám a korábbi információinktól eltérően egyedüliként kétszeri hiánypótlásra kötelezett Vegyépszer referenciáival problémák voltak.

A magyar cég ugyanis bevont a pályázatába egy úgynevezett erőforrás szervezetet, az olasz Astaldi S.p.A.-t, amely egyfelől vasútépítési referenciát hozott neki, másfelől egyfajta kötelezettséget vállalt a megvalósításra. Önmagában ezzel nem lett volna baj, hiszen a közbeszerzési törvény lehetővé teszi ezt a megoldást. Csakhogy az eredeti pályázatban nem a törvény által előírt hiteles fordításban nyújtották be az egy Caracas környéki és egy Róma-Nápoly közötti vasútépítésről szóló referenciákat. Ezt pótolták ugyan, ám a december 9-én benyújtott hiánypótlásban nem szerepelt egyebek mellett a beruházások teljesítésének ideje, valamint nem igazolták a hét pontban felsorolt műszaki alkalmassági követelmények egyikét, a fővonali váltók cseréjét.

Készen van vagy nincs?

Ráadásul a NIF dokumentumai szerint a két hiánypótlás egyes adatai ellentmondásosak voltak. A december 2-án benyújtottak szerint az Astaldi a referenciamunkák mélyépítési részének 45, vágányépítési munkarészének 67 százalékát teljesítette, míg az egy héttel később benyújtott dokumentumokban már a teljes vasúti al- és felépítményi munkák elvégzését az Astaldinak igazolták le.

További aggályra adott okot a NIF-nél, hogy az első hiánypótlás még azt tartalmazta, hogy a referenciamunka tavaly május 27-én nem volt befejezve, míg az egy héttel későbbi szerint május 15-e volt a teljesítés időpontja, vagyis ekkorra azt befejezték. A bírálóbizottság így arra a következtetésre jutott, hogy a Vegyépszer több ponton sem igazolta az alkalmassági követelményeket, így ajánlata érvénytelen.

Másként gondolta viszont ezt az ajánlattevő cég, amely – a három kizárt pályázóból egyedüliként – megtámadta az egyhangú szavazással hozott döntést a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A NIF pénteki tájékoztatása szerint a Vegyépszer Zrt. jogorvoslati kérelme alapján a KDB a jogorvoslati eljárást megindította, egyúttal ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést megtiltotta. Az eljárás január 27-én indult, 40 naptári nap áll rendelkezésre az eljárás lefolytatására, így várhatóan március közepéig nem kötik meg a szerződést.