Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

A revizor mindig kétszer csenget

2008.05.22. 07:31
Nemcsak megnőtt a vagyonosodási vizsgálatok száma, hanem az adóhatóság most egy új, és szinte biztosnak nevezhető bevételi forrást talált. A már korábban megbüntetett adózókhoz ugyanis visszatérhetnek a revizorok, hogy újra megfizettessék őket.

A 2007 előtti vizsgálatok általában a bejelentések alapján történtek, amiket névvel és név nélkül is meg lehetett tenni, feltéve, hogy szerepeltek benne a vizsgálat elindításához szükséges konkrétumok. A vagyonosodási vizsgálatok célkeresztjében akkor és most is az áll, hogy a vizsgálat alá vont magánszemély adóbevallásban szereplő jövedelmei összhangban álltak és állnak-e az ez időközben megszerzett vagyontárgyakkal, ingóságokkal.

Tavaly közel háromszor annyi, tízezernél is több feljelentés érkezett az adóhivatalhoz, mint 2006-ban, írja a Pénzcentrum. Ezek viszont nem 100 százalékig vagyonvizsgálat kérnek, van a számla és nyugtaadási kötelezettség elmulasztását bejelentő hívás is. Az adóhatóság a bejelentéseket kötelezően kivizsgálja, de ez nem jelenti egyből azt, hogy az adózónál már kopogtatnak is az öltönyös ellenőrök.

A revizor kétszer csenget

2007-re az előirányzat közel 10 ezer vizsgálat volt, de végül csaknem 11 ezret zártak le, az összes megállapítás pedig 42,724 milliárd forint volt. Ha valaki egyszer már átélte a vagyonosodási vizsgálatok okozta sokkot, az sem alhat nyugodtan, még akkor sem, ha befizette az ellenőrök által megállapított személyi jövedelemadó-hiányt, az ehhez kapcsolódó adóbírságot és késedelmi pótlékot. Abban az esetben amennyiben csak személyi jövedelemadóra folytatott vizsgálatot az APEH előfordulhat ugyanis, hogy visszatér egy ismételt ellenőrzésre, amelynek keretein belül beszedi ugyanarra az időszakra vonatkozóan az egészségügyi hozzájárulást és annak vonzatait (bírság, késedelmi pótlék) is.

Az adózókat ugyanis általában nem figyelmeztetik arra, hogy bár csak a személyi jövedelemadót vizsgálják, ha hiány van, az egészségügyi hozzájárulás hiánnyal is párosul, amit visszatérhetnek ellenőrizni. Ez a 2008 előtti vizsgálatoknál okozhat problémát, mert azóta az adóhivatal az eho adónemet is minden esetben ellenőrzi az SZJA-val együtt.

A gyanútlan adózó elfogadván a büntetést, befizeti azt, amivel gyakorlatilag elismeri, hogy az adott pénzösszeget korábban nem adózta le, így nem fizetett sem SZJA-t. Ha nem végez önellenőrzést a vizsgálat után, hogy korrigálja az eho adónemben az adófizetést, akkor számíthat az ismételt ellenőrzésekre, aminek keretein belül, az adóhivatal 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást fog követelni tőle, a szankciókkal együtt.

Ha befizetünk, bajban vagyunk

Kocsis Zoltán, a Dr. Vilmányi Ügyvédi Iroda közgazdásza a Pénzcentrum kérdésére elmondta, hogy az utóbbi időben volt olyan ügye az irodának, amikor az adóhatóság ismételten visszatért a korábban személyi jövedelemadó hiánya miatt megbüntetett adózóhoz, és szemrebbenés nélkül be akarta hajtani rajta az egészségügyi hozzájárulást, és a hozzá kapcsolódó késedelmi kamatot és bírságot is. Ezen esetben, mikor az adózó már kvázi elfogadta a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét, vagy akár már meg is fizette, az egészségügyi hozzájárulás összegének megfizetésével szemben nincs mit tenni.

Természetesen minden ügy más, ugyanis attól függően, hogy mikor történt az adóelkerülés, változhat a késedelmi pótlék összege. De azért elgondolkodtató, hogy ha nem végzünk önellenőrzést az első büntetés után, azt gondolva, hogy a büntetés befizetésével "jóvátettük" a hibát, könnyen belefuthatunk egy második büntetési tételbe, amivel együtt a példánkban az eredeti fedezethiány több, mint 93 százalékát kellene befizetni.

Ez a fizetési kötelezettség akkor áll fenn, ha az adózó nem kér semmilyen méltányossági, illetve részletfizetési kérelmet. Kocsis Zoltán elmondásából viszont kiderült, hogy az egészségügyi hozzájárulás tekintetében nem olyan szigorú az adóhatóság, megfelelő jogi képviselővel engednek el a tartozásból, bár ez csak a késedelmi pótlék és bírság összegére vonatkozik, az adó összegéből nem engednek, csak különleges méltánylást lehetővé tevő esetekben, amelyek ezen vizsgálatok esetében szinte nem léteznek.

Hagyjuk a regadót veszni

2007 januárjától az APEH alá rendelték az illetékhivatalokat, így az adóhatóság egyszerűen hozzáfér a magánszemélyek tulajdonában levő ingatlanok tulajdonosi viszonyainak megváltozásáról szóló adatokhoz. Ha valaki nagy értékű ingatlant vásárol, de előtte nem adott el hasonló értékben másikat, és nincs ekkora mértékű bevallott jövedelme, az felkelti a hatóság figyelmét.

Azzal is probléma lehet, hogy ha ilyen esetben a már kiszabott büntetést befizeti az adózó, mivel arra is rákérdezhetnek, hogy miből tudta azt megtenni. Ha arra nem volt megfelelő adózott fedezet, ez is egy büntetési tételt vonhat maga után a későbbiekben. Továbbra is célterület maradt a tagi kölcsönök nyújtása, a cégek mérlegadataiból az APEH tudja, hol volt ilyen az adóév során.

Az autókhoz kapcsolódóan azzal is érdemes vigyázni, hogy visszaigényeljük-e a regisztrációs adó egy részét. Egy nagy értékű autó után visszaigényelt összeg szintén árulkodó lehet és magával vonhatja a kérdést, hogy vajon adózott pénzből szereztük-e a kocsit. Felkeltheti az ellenőrök figyelmét az is, ha valaki egyáltalán nem vall be jövedelmet.