Mária
-7 °C
3 °C

Annyira nem jó a budapesti víz

2006.06.07. 15:57
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa 2006. május 30-án hozott határozatában megállapította, hogy a Fővárosi Vízművek Zrt. azzal, hogy 2005. évi promóciós anyagaiban tett állítását, mely szerint az általa szolgáltatott ivóvíz "Európa egyik legjobb ivóvize" nem tudta hitelt érdemlően, objektív módon bizonyítani, a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást tanúsított - áll a szervezet közleményében. A GVH a jogsértés megállapításán túl - tekintettel a jogellenes magatartás kismértékű várható piaci hatására - nem szabott ki versenyfelügyeleti bírságot.

A GVH által lefolytatott versenyfelügyeleti eljárás tárgyát az Fővárosi Vízművek Zrt. azon 2005. évi promóciós anyagai képezték, amelyekben azt állította, hogy az általa szolgáltatott ivóvíz "Európa egyik legjobb ivóvize". A versenytörvény szerint tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. A vállalkozás által használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetőleg a szakmában elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy a tájékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e. A versenytörvény ezen rendelkezései a fogyasztónak az áruk vásárlása tekintetében meglévő döntési szabadságát védik. A bármilyen módon megtévesztésre alkalmas információ tehát akkor ütközik a versenytörvénybe, ha az az ésszerűen eljáró fogyasztókat olyan - számukra hátrányos - döntésre sarkalja, amit a valós információ ismeretében nem hoztak volna - akár úgy, hogy megvásárolnak valamely árut, amelyet egyébként nem vásároltak volna meg, akár úgy, hogy nagyobb mennyiséget vásárolnak adott áruból, mint a megtévesztő információ hiányában.

Többet isznak

A GVH osztotta a Fővárosi Vízművek álláspontját, hogy a vizsgált állításban ivóvíz alatt a vezetékes ivóvíz értendő, továbbá, hogy a Fővárosi Vízművek szolgáltatási területén - mint kizárólagos szolgáltató - monopolhelyzetben van. Álláspontja szerint azonban a monopolhelyzet önmagában nem zárja ki, hogy a megtévesztés a gazdasági versenyben megtörténjen. Az ugyanis közömbös a gazdasági verseny sérelme szempontjából, hogy az árut több fogyasztó vásárolja meg, vagy ugyanazon fogyasztók egyenként többet vásárolnak, mivel a végeredmény azonos: a vállalkozás - megtévesztő információ révén - nagyobb forgalmat ér el.

A GVH határozatában kiemelte, a vezetékes ivóvíz minősége (pontosabban az, amit a fogyasztó a minőségről feltételez) hatással van az ivásra felhasznált vezetékes ivóvíz mennyiségére. A kereskedelmi forgalomban kapható palackozott szénsavas és szénsavmentes ásványvizek ugyan még az ivási funkcióban sem tekinthetők a vezetékes ivóvíz versenytörvény szerinti ésszerű helyettesítő árujának, az azonban szintén nem vitatható, hogy a vezetékes ivóvizet a valóságosnál jobb minőségűnek gondolva a fogyasztók - minden egyéb körülményt változatlannak feltételezve - kevesebbet fogyasztanak a palackozott vizekből.

Felsőfokú jelző

A GVH kialakult jogalkalmazási gyakorlata szerint a fogyasztók megtévesztésére alkalmas, ha a vállalkozás, áruja lényeges tulajdonságáról olyan felsőfokú jelzőt állít, amelyet nem tud hitelt érdemlően, objektív módon bizonyítani. Jelen ügyben a Fővárosi Vízművek nem tudta alátámasztani állítása valóságtartalmát, s ezért magatartása a versenytörvénybe ütközik.

A fentiek alapján a GVH Versenytanácsa megállapította a vállalkozás által elkövetett jogsértést, azonban - tekintettel a magatartás kismértékű várható piaci hatására - nem szabott ki versenyfelügyeleti bírságot.