Vilma
-8 °C
3 °C

A nyolcak között sem állunk jól

2006.06.09. 18:57
Magyarország gyenge gazdasági, de jónak mondható integrációs teljesítményével összesítésben az ötödik helyre került a Világgazdasági Kutatóintézet által másodszor összeállított, az EU-hoz 2004-ben csatlakozott volt szocialista országokat értékelő rangsorában. Egy helyet rontottunk, az eurótól senki nincs tőlünk távolabb.

Egy helyet rontott, és az ötödik lett Magyarország az idén abban a rangsorban, amelyet a nyolc, az EU-hoz két éve csatlakozott volt szocialista ország teljesítménye alapján állít össze az MTA Világgazdasági Kutatóintézete. A hátracsúszás alapvetően a gazdasági mutatóinknak köszönhető, melyeket önmagukban figyelembe véve még rosszabbul állunk a versenyben. A középmezőnyben való megmaradást segítette azonban, hogy a "tagállamként való működést" nézve jól szerepeltünk.

Ötödikek vagyunk, még a középmezőnyben

Az úgynevezett TMT index - amelynek számításán több ponton változtattak az első, tavalyi jelentés óta - a "tagállamként mutatott teljesítményt" méri, részben politikai-társadalmi, részben gazdasági szempontokra alapozva.

A százpontos skálán az összesített mutató a két értékelési részben elért pontszám számtani közepe: tavaly még a gazdasági teljesítményt 50 százalék felett súlyozták a kutatók, a mostani egyenlő megosztás ugyan kedvez Magyarországnak, de így is eggyel hátrébb sorolódtunk. Az élen Szlovénia áll (79,4-es index), a második Észtország (71,9), Magyarország az ötödik helyen áll 50,7-es indexszel.

Se euró, se pergő gazdaság

A fenti táblázatból is látszik: miközben a tagállamként mutatott működés - ide tartozik egyebek között jogharmonizáció állása, az uniós jogsértések száma és a politikai stabilitás - alapján a harmadikok vagyunk, a gazdasági teljesítményünkkel - a százas skálán 37,2-es indexszel - az utolsó helyen állunk.

Leginkább az államháztartás helyzete, az euró bevezetéséhez szükséges konvergenciakritériumok teljesítése mutat tragikus képet. Miközben a nyolcak között hárman már 2005-ben valamennyi elvárásnak megfelelnek (Csehország, Szlovénia, Lengyelország), és további négy országnak, a balti államoknak és Szlovákiának csak az inflációval van kisebb-nagyobb gondja, Magyarország kizárólag az államadósságra vonatkozó (a GDP-hez mért) 60 százalékos limitet tartja be, éppenhogy. (Az inflációnál a balti országoknak az igazán komoly gondot az jelenti, hogy nemcsak nem teljesítik, de felfelé is tart a pénzromlás üteme, ezt jelzi, hogy az értékek pirossal szerepelnek a táblázatban.)

A magyar államháztartási hiány duplája a megengedettnek, és emelkedik, az inflációs határt 1,2 , a kamatszintet 1,3 százalékponttal lépjük túl, igaz, e két, monetáris kritérium esetében a trend kedvező, azaz a mutatók csökkentek az elmúlt időszakban.

Nincs már okunk a reálgazdaságot illetően sem a büszkeségre: a GDP növekedésben hatodikok vagyunk, és a bővülés üteme (a táblázatban ezért pirossal) csökkent az elmúlt évben. Pozítiv azonban, hogy a munkaerő termelékenységét tekintve a 70 százalékos index a második helyre elég, ebben a tekintetben csak Szlovénia előz meg minket, és az is, hogy a Brüsszel által készített, a 25 tagállamra vonatkozó innovációs index alapján a 15. helyet szereztük meg az unióban. Ez azt jelenti, hogy több régi tagállamot is megelőztünk, ez rajtunk kívül Észtországnak és Szlovéniának sikerült, a 13. illetve a 14. hellyel.