A Wal-Mart mindent akar

2005.07.11. 10:43
Lengyelországban, Oroszországban és Magyarországon akar üzletet nyitni az amerikai kiskereskedelmi óriás a közeljövőben. A vezérigazgató szerint egyáltalán nem számít, hogy a háromból melyik lesz az első, mert az évente 16-17 milliárd dollárnyi készpénzt kitermelő cég mindhárom piacot meg akarja szerezni. Magyarországon egy meglévő áruházlánc felvásárlását valószínűsítik az elemzők, akik szerint legalább százmilliárd forintos forgalomra számít a cég.
Lee Scott, a Wal-Mart vezérigazgatója júniusban jelentette ki, hogy a társaság fontolgatja megjelenését Lengyelországban, Oroszországban és Magyarországon a tengerentúli értékesítések fellendítése érdekében. Scott szerint egyáltalán nem számít, hogy melyik lesz az első, mondván: "végül mindet akarjuk". Pénzük van rá, az áruházlánc által termelt Cash-Flow évente 16-17 milliárd dollárra rúg.

Fél év múlva többet tudhatunk

A konkrét tervektől természetesen még messze vagyunk, fél év múlva talán már körvonalazódik valami. A legfőbb kérdés az, hogyan lép be a piacra a Wal-Mart. Erre két lehetőség van. Felépíthet egy üzletláncot vagy vásárolhat egy meglévő, jelentősebb hálózatot.

A két lehetőségből az akvizíciót tartják valószínűbbnek. Magyarországon önállóan felépíteni egy jelentős piaci részesedéssel rendelkező láncot gyakorlatilag lehetetlen. A piac eléggé telített, ráadásul a hipermarketek világa nagy szereplők által uralt.

A piac korábbi potenciális új szereplője, a Carrefour hosszú évek alatt sem jelent meg Magyarországon (időközben már a szlovákiai kivonulását is bejelentette). Pedig egészen konkrét tervek voltak az organikus fejlődésre, a Duna-Plaza mögött és a Lovi helyén terveztek megaáruházat. Ezek közül eddig egyik sem valósult meg ez idáig. Valószínűleg kizárólag organikus úton a francia óriás sem tud már megjelenni hazánkban.

Terjeszkedni csak vidéken lehet

Az elmúlt években Budapest és a vidéki nagyvárosok lefedése után a nagy megaáruházak terjeszkedése a Tesco kivételével megtorpant. A Tesco felvállalta a növekedésnek azon útját, hogy vidéki közepes városokban építsen ki pozíciókat. A terjeszkedés érdekében a telített pesti és nagyvárosi piac után vidékre kellett nyitni. A Tesco példája bizonyította, hogy terjeszkedni már csak vidéken lehet.

A későn érkező Lidl Budapesten első körben meg sem jelent. A német diszkont lánc részére a vidéki expanzió nem jelentett különösebb specifikus kockázatot, kis alapterületű üzleteinek nem kell nagyváros, mint egy hipermarketnek. A Lidl jól elvan vidéken.

A Wal-Mart valószínűleg több hipermarketet akar birtokolni az országban, amelyeknek nyereségessége a jelentős versenyben igen nehezen biztosítható. Természetesen lehet építeni egy nagyáruházat a Cora és az Auchan közé, de ezzel nem lesz több vásárló. A Wal-Mart csak azt érheti el ezzel, hogy mind a három üzlet gondokkal fog küszködni.

Százmilliárdos éves árbevétel kell

A Wal-Mart belépése saját üzlethálózat nulláról történő kiépítésével azért sem valószínű, mert a világ legnagyobb láncának volumen kell. Pár százalékos piaci részesedéssel az óriás nem elégszik meg. Volumenről 100 milliárd forint éves árbevétel alatt nem is beszélhetünk, az igazi piaci jelenléthez azonban még ennél is jóval több kell. Ekkora méret kiépítése sok évet venne igénybe organikus úton, venni sokkal egyszerűbb.

Mit vehet meg a Wal-Mart?

Bár a számottevő hálózattal rendelkező üzletláncok akadnak bőven, valószínűleg nagyon kevés felel meg a Wal-Mart igényeinek, gyakorlatilag három kiszemelt lehet.

A legjobb vétel a Tesco lehetne, abban azonban szinte biztosak lehetünk, hogy az angol óriás nem válik meg sikeres kelet-európai hálózatától. Marad az Auchan és a Cora (Magyar Hipermarket Kft.), akik jelentős, de nem kritikus méretű hálózatot építettek ki. Az Auchan és a Cora magyarországi hálózata egyrészt szembesült bizonyos növekedési korlátokkal, másrészt küzd az erős piaci versennyel. Ennek ellenére igen értékesnek tekinthető mind a kettő.

A fő kérdés az, hogy ugyanilyen értékesek maradnak-e a Wal-Mart megjelenése után. A nagyobb verseny egyértelműen értékcsökkentő elem. Ebből a szempontból a Cora kritikusabb pozícióban van, a legesélyesebb eladó így ő lehet.

A Wal-Mart valószínűleg ennek a két láncnak a tulajdonosával kíván tárgyalni, s egy sikeres akvizíció után egy jó bázisról már könnyen tud tovább építkezni. A Wal-Mart magyarországi megjelenése valószínűleg erősíti az árversenyt a piacon, ennek hatása kisebb lehet, ha már jelen lévő céget vásárol meg. Ugyanakkor a terjeszkedési szándék még nem jelenti azt, hogy a Wal-Mart meg is érkezik Magyarországra. Ez a Carrefournak sem sikerült még minden igyekezete dacára. Az akvizícióhoz pedig nem csak vételi, hanem a másik fél részéről eladási szándék is kell.

Mit tud a Wal-Mart?

Az 1969-ben alapított Wal Mart Stores Inc. a világ legnagyobb kereskedelemi láncolata, mely a kis és nagykereskedelem különböző válfajaiban képviselteti magát a világ legfontosabb régióiban.

A vállalat 2004 elején mintegy 1500 diszkont áruházzal, ugyanennyi hipermarkettel és megközelítőleg 600 nagykereskedelmi egységgel, úgynevezett "Sam's Club"-bal rendelkezett csak az USA-ban. Nemzetközi szinten csaknem 640 egységet tart kézben Mexikóban, Argentínában és Brazíliában, 235-öt Kanadában, 53-at Puerto Rico-ban és 267-et az Egyesült Királyságban.

A feltörekvő kínai piacon egy vegyesvállalaton keresztül működik, amely 24 egységgel rendelkezik, de részesedése van a Seiyu kiskereskedelmi hálózatban, mely 400 egységgel rendelkezik Japán szigetein. 2004 februárjában a Wal Mart felvásárolta a Brazil Bompreco láncolatot, mely 118 üzlettel rendelkezik Brazíliában.