Olasz merlot = magyar kékfrankos, kétszer?

Egy Veneto Merlot olasz tájbor néven forgalmazott bor azonos a Felső-magyarországi Kékfrankos néven forgalmazni tervezett tájborral, amely azonos a Duna-melléki Kékfrankos tájborral. Egy másik Veneto Merlot azonos a Kunsági Kékfrankos néven már forgalomban lévő édes minőségi borral. Egy Egri Blauer Portugieser néven forgalmazott minőségi bor egy Duna-melléki Blauer Portugieser néven forgalmazott tájborral, egy Szekszárdi Zweigelt néven forgalmazott minőségi bor azonos a Mátrai Zweigelt nevűvel, továbbá a Balaton-melléki Cserszegi fűszeres tájbor és Duna-melléki Muskotály tájbor mintája nem azonos a pincei tétellel, azok borszármazási bizonyítványa valótlan adatokat tartalmaz.

Kötelezettségszegés, hamis név a gyanú

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Borminősítési Igazgatósága szerint ezek a kifogások merültek fel a Weinhaus Kft. bócsai borászati üzemében november 12-én és december 8-án vett minták ellenőrzésekor. Mivel ezekkel a hiányosságokkal a cég – amely szeptemberben közvetve a budapesti Nagy Zoltán és egy Marshall-szigeteki bejegyzésű társaság tulajdonából a panamai székhelyű RCNC Partners Inc. birtokába került át – a szakhatóság szerint jelentős kötelezettségszegést követett el, ezért és a borok hamis elnevezése miatt a borászati üzemet harminc napra bezáratták.

"Az ezt elrendelő végzés ellen méltányossági kérelmet nyújtottunk be, de azt elutasították. A törvényes határidőn belül a fellebbezésünket is benyújtjuk a még nem jogerős határozat ellen az agrártárcához. Mert lehet olyat mondani, hogy bizonyos borok hasonlítanak egymásra, de be kell bizonyítani" – nyilatkozta az Indexnek Kindl József, a társaság ügyvezetője, akit decemberben nem sikerült megszólaltatnunk.

A cég szerint minden rendben

Márpedig az ügyvezető szerint ez nem történt meg. Legalábbis ők arra hivatkozva fellebbeznek, hogy az általuk ismert – részben saját, részben forgalomba hozatalt megelőző hatósági – mérési eredmények alapján a borok nem azonosak. A mostani hatósági laborvizsgálat eredményeit ugyanakkor nem ismerik, az általuk megkapott határozat indoklásában ugyanis nincs több konkrétum, mint ami az FVM honlapján olvasható.

A cégnek 265 hektárnyi saját ültetvénye van a tolnai borvidéken, emellett jelentős mennyiségű hazai szőlőt vásároltak fel kunsági, hajós-bajai, szekszárdi, mátrai borvidéken, és évi 130-150 ezer mázsa közötti hazai szőlőmennyiséget dolgoztak fel az elmúlt esztendőkben. Emellett „valóban forgalmazunk olasz tájbort is, de ez senkinek nem tilos, arról azonban szó sincs, hogy mi ügyeskedni akarnánk ezzel” – reagált Kindl arra a korábbi cikkünkben is leírt borászpanaszra, hogy nagy mennyiségű olyan olasz bor érkezik az országba, ami nem jelenik meg az importban, és amit egyes borászatok, borforgalmazók magyarként próbálnak eladni.

Kampány ellenük

A Weinhaus ügyvezetője úgy érzi, kampány indult a cégük ellen, és ennek következtében biztosan visszaesik a forgalmuk. „Valószínűleg mi leszünk kikiáltva bűnbaknak, hogy ezért volt rossz a szőlőpiac Magyarországon” – mondta az ügyvezető. Holott a cégük, mint mondja, sikeres, „az elmúlt években komoly piaci sikereink voltak minőségi és tájborokban egyaránt. Társaságunk jelentős exportőr, Svájcba, Németországba, esetenként Ausztriába, továbbá Csehországba és Lengyelországba is szállítunk magyar borokat”.

„Az eset súlyához képest ez is nagyon nagy büntetés” – mondta a bezárásra utalva arra a kérdésünkre, hogy mire számít, mekkora pénzbüntetés kapnak. Azt azonban, hogy milyen súlya is van az esetnek, nem tudtuk pontosítani, a szakhatósághoz hasonlóan a cég ügyvezetője sem árulta el, mekkora bormennyiség az, amivel problémák voltak. Szerinte nem is a pénzbüntetés az igazi probléma – attól nem tart, hogy véglegesen bezárnák a borászatot –, hanem sokkal inkább az, hogy a róluk szóló negatív hírek után jelentős piacvesztésre kell számítaniuk. Ennek ellenére a harminc napos ideiglenes bezárás után azonnal folytatják a tevékenységüket a meglévő borkészleteikkel.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!