Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Nem lendült fel a magyar zászlóbiznisz

2003.03.11. 10:38
Csaknem három éve áll fellobogózva a mintegy 15 ezer magyarországi középület, ám az évenkénti kötelező csere ellenére nem lendült fel a zászlókészítők forgalma. Bár ma már minden településnek van EU-zászlaja, nem valószínű, hogy a csatlakozás után kötelezővé teszik a kitűzését.
Csaknem három esztendeje kötelező Magyarországon fellobogózni a középületeket, és a zászló meglétét, illetve annak állagát a helyi közterület-felügyelet, valamint a jegyző ellenőrzi. A NAPI Gazdaság tapasztalata szerint a hiányosságot általában az első figyelmeztetés után pótolják az épületfenntartók, így a megkérdezett tucatnyi település közül egy helyen sem bírságoltak.

A zászlókészítők tapasztalata azonban más. Többen arról panaszkodnak, hogy a kormányrendelet elfogadását követően kissé megnőtt ugyan a kereslet a magyar trikolór iránt, ám ez - az évente kötelező zászlócsere ellenére - éves forgalmukon nem érződik, holott Magyarországon mintegy 15 ezer középület található.

Már csak az uniós zászló segíthet?

Többen arra hívták fel a figyelmet, hogy a fővárosban is nagyon sok olyan épület van, amelyen elrongyolódott, "Magyarország megítélését rontó" lobogó lengedezik, sőt egyes intézményeken egyáltalán nincs zászló.

Bár a kérdés még véglegesen nem rendezték, az uniós csatlakozás után valószínűleg nem lesz kötelező a tizenkét csillagos zászló kifüggesztése - tudta meg a lap az igazságügyi minisztériumban. Az Európai Kommunikációs Közalapítványnál elmondták, mintegy két hete minden önkormányzat rendelkezik szabványos uniós lobogóval.

A középületekre kihelyezhető méretű, legolcsóbb uniós zászló ára hatezer forintnál kezdődik, míg a drágább, hímzett zászló ára elérheti a 25 ezer forintot is.