Havi 10%, kis kockázattal

Egy barátomat megkereste valaki, aki azt ígérte, hogy havi 10%-os hozamot tud elérni „alacsony kockázat mellett” a részvény és devizapiacokon kereskedve. Tényleg van ilyen? Lehetséges ez? A válasz talán szomorú: nem nagyon.

Azért is vetődött fel bennem, hogy írni kellene arról, mekkorák a reálisan elérhető hozamok, mert sok emberrel beszélve irreális elvárásokat látok, éves 20-30-40%-os hozamokról, mint valami természetesen elvárhatóról beszélnek. A valóság ettől olyan messze van, mint Makó Mekkától.

A kockázatmentesnek tartott államkötvényekkel (erről azért lehet, hogy érdemes lenne megkérdezni az orosz és argentín megtakarítókat – de ez egy másik írás témája lehetne) normális, alacsony inflációjú országokban 3-6%-ot lehet keresni évente. Adó előtt. Ha kockáztatunk, és részvényeket vagy ingatlanjellegű termékeket tartunk, akkor a hozamunk felmehet éves átlagos 10-12%-ra a historikus adatok alapján, amelyek immáron bő 100 évre visszamenőleg rendelkezésre állnak. Évente 10%-ról beszélünk, nem havonta. És átlagban, hiszen ebben benne van az is, hogy a részvényárak és az ingatlanárak gyakran évekig sehova sem mennek, vagy esnek is, nem kicsit, hanem gyakran nagyot. A japán részvényárak például a 20 évvel ezelőttinek a fele-harmada körül vannak. Emlékszünk még a japán csodára a 80-as évek végéről? Aki akkor japán részvényt vett, az nagy valószínűséggel most is mínuszban van, húsz év után. Emlékszünk az Internet csodájára a 90-es évek végéről? Aki 2000 elején technológiai részvényeket vett, az valószínűleg a pénze 2/3-át elbukta, sőt, aki 1998 után vett technológiai papírokat, az mind jó eséllyel mínuszban van. Persze legyünk nagylelkűek, biztos volt, aki már 1995-ben rájött, hogy a technológiai részvények lesznek a legjobbak. A hozama a jól megérdemelt éves 7-8% dollárban. S a dollár körülbelül ma ugyanott van a forinthoz képest, mint 1995-96-ban. Szóval a részvénybefektetéseknél hosszútávon 10-12%-ra számíthatunk, és ne felejtsük, hogy ez már egy elég kockázatos befektetési forma, nagy kilengésekkel. Nem akarok elrettenteni senkit, de azért a pénz- és tőkepiacokon sem olyan könnyű pénzt csinálni, mint azt sokan szeretnék elhitetni.

Nézzük példának okáért a világ LEGGAZDAGABB emberét, Warren Buffet urat, aki főleg befektetésekkel kereste gigantikus, 62 milliárd dolláros vagyonát. Befektetési holdingja 1964-2007 között éves 21,5%-kal értékelődött fel, ami pénzének 4000-szerezését jelentette. Vagy ex-honfitársunk, a híres-hírhedt milliárdos Soros György: 30 éven át éves átlagban 30%-os hozamot ért el az alapja. Ők a világon a legjobbak, ezek a világbajnokok hozamai. Ezek a valódi, hiteles, dokumentált eredmények. Más sikeres befektetők eredményei is azt bizonyítják, hogy éves átlagos 20-30%-os hozam NORMÁLIS KOCKÁZAT mellett, több, mint kiemelkedő teljesítmény. Természetesen ebbe simán belefér olyan év, amikor buktak, de olyan év is, amikor 50-60-70%-ot csináltak, a lényeg, hogy ezek a hosszútávú átlagok. A tőkepiacok története azt mutatja, hogy éves 20% feletti eredmény hosszútávon fantasztikusan jó.

Aki ennél nagyobb hozamot ígér, az valószínűleg felelőtlen, vagy nem tudja, miről beszél, vagy olyan óriási kockázatot vállal, ami nem biztos, hogy megéri. A megtakarítóknak le kell vinniük elvárásaikat reális szintekre, el kell felejteni az éves 50-100%-os hozamokat. Vannak olyan időszakok, amikor ekkora hozamot valóban el lehet érni. Sőt, hatalmas kockázattal több száz százalékos hozam is lehetséges – egy ideig; ám gigantikus kockázat nélkül ez a legtöbb esetben lehetetlen. Befektetések esetén mindig kérdezzünk rá a kockázatokra, ha nem akarunk mellékhatásokat. A lottóötös is létezik állítólag, de a legtöbbünknek mégsem jut belőle. Ha máshol nem, legalább befektetéseinknél legyünk realisták.