A Lehman-szindróma és a feltörekvő országok
2009.02.18. 11:11 - Pintér András, portfoliómenedzser, Budapest Alapkezelő Zrt.
Elszakadva a mindennapok híráradatától olyan folyamatokról szeretnék beszélni, melyek az elkövetkező 1-2 évben meghatározóak lehetnek. Egyfajta „szabad ötletek jegyzéke" mindez a gazdasági kilátásokról a feltörekvő országokra koncentrálva. Az elmúlt hónapok tőkepiaci zűrzavarának egyik legérdekesebb jellemzője a dollár árfolyam-alakulása volt. A dollár annak ellenére tudott erősödni a válság hónapjaiban az euróval szemben, hogy a problémák az amerikai pénzügyi- és ingatlanszektorban gyökereznek. Látni fogjuk, sokak számára lényeges, hogy minden így is maradjon. A válságból kivezető utat ugyanis a legtöbb fejlett országbeli kormány (USA, Egyesült Királyság, Németország, stb.) különféle állami mentőcsomagokban, az állami kiadások fokozásában látja.
Ha feltételezzük, hogy fejlett országok politikai elitjének elsőszámú prioritása saját gazdaságuk újraindítása, akkor kulcsfontosságú a mindennek finanszírozásához szükséges állampapírok iránti kereslet biztosítása. Ebből a szempontból pedig kiemelt jelentőségűek egyes ázsiai (mindenek előtt Kína) és arab országok - innen ugyanis érdemi állampapírok iránti kereslet jön és jöhet a jövőben is. Amennyiben tehát a fejlett világ biztosítani akarja, hogy állampapírjait megvegyék, akkor ezen befektetők kedvében kell járnia - gazdasági és egyéb (pl. politikai...) szempontokból is.
Maradjunk most csak a gazdasági szempontoknál, mondjuk az Egyesült Államok példáját tekintve: Amerikának minden erejével a dollár stabilitásának megőrzésére kell törekedni, hisz a dollár leértékelődése esetén az amerikai államot finanszírozó külföldiek árfolyamveszteséget szenvednének - mely ha jelentős mértékű, a finanszírozási hajlandóság megszűnését is eredményezheti. Más szavakkal: az USA-nak elemi érdeke, hogy a dollár a „világ tartalékdevizája" maradjon - csak így tudja külföldiek által finanszíroztatni azt az állami mentőcsomagok, melytől gazdaságának talpra állását reméli.
A dolog abban a helyzetben válik érdekessé, ha a világ válaszút elé kerül. Tegyük fel, hogy a gazdasági helyzet nem javul és egyes feltörekvő országok (akik szintén különféle állami mentőcsomagokban gondolkodnak) külső segítségre szorulnak. A fejlett országok az elmúlt években számos ilyen esetben mentették ki a megmentésre várókat. Csakhogy most, amikor a finanszírozási források szűkösek, minden ország számára feltételezhetően az elsődleges prioritás saját finanszírozásának biztosítása lesz, és csak ezután jöhet a másokon történő segítség (akár közvetlenül, akár az IMF-en keresztül). Az egyes országok fontossági sorrendje is átértékelődik mindezzel párhuzamosan: kiemelten fontosak lesznek azok, akik képesek másokat finanszírozni. A segítségnek pedig ára lesz, nagy ára.
A Lehman-szindróma - a feltörekvő országok szintjén
Miért beszélek Lehman-szindrómáról? A fenti helyzet egyik lehetséges kimenetele, hogy egyes fejlődő országokkal kapcsolatban az alábbi ítélet születik: fontos ugyan, de rendszerszinten nem kritikus (valami hasonló volt az ítélet a Lehman Brothers-ről és az amerikai bankrendszerben betöltött szerepéről). Elképzelhető ezért egy olyan helyzet, amikor a világ elengedi egyes kisebb, korábban akár még fontosnak is tartott fejlődő országok kezét. A Lehman Brothers csődbe menetelének megengedését utólag a legtöbben hibának tartják, de nem látok arra garanciát, hogy más szinten ugyan, de ne kövessenek el hasonló hibát a döntéshozók.
Még két kiegészítő megjegyzés. Egyrészt az elmúlt hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy egy ilyen feltörekvő piaci válság, amennyiben nem indít el lavinát, alapesetben nem veszélyezteti a fejlett országok költségvetési hiányának finanszírozhatóságát, sőt! A kockázatok ilyen jellegű megugrásainál az elmúlt időszakokban például a dollár és az amerikai állampapírok iránti kereslet nemhogy csökkent, hanem épphogy nőtt, azaz a befektetők - teszem hozzá, hogy jobb híján - dollár eszközökbe menekültek. Másrészt az IMF elmúlt hónapokban nyújtott mentőcsomagjai felvetik a „túl nagy ahhoz, hogy elbukjon" (too big to fail) és a vele logikailag párban járó „erkölcsi kockázat" (moral hazard) kérdését is. Fennáll annak a veszélye, hogy egyes feltörekvő országok az eddigi nyújtott IMF-csomagokat látva pont akkor fogják magukat „túl nagynak" képzelni és ennek tükrében kockázatot vállalni, pont akkor fogják finanszírozási pozíciójukat túlfeszíteni (ne feledjük, az állami kiadások növelésének nyomását szinte kivétel nélkül minden kormány érzi), amikor az őket körülvevő világ átalakul és amikor a segítő kezek eltűnnek.
Van, hogy az állami beavatkozás kényszer
A gazdaságélénkítő csomagok mellett azonban más miatt is szükség lehet a pénzre: ha egy ország bankrendszere ugyanis bajba kerül, akkor ott állami szerepvállalásra van szükség, mely igen költséges.
Az IMF tanulmánya szerint, mely a '70-es évek óta lezajlott bankválságokat elemezte, a válságok mélységének egyik jellemzője a nem teljesítő hitelek részaránya (NPL ráta - non-performing loans) a bankszektor teljes hitelállományán belül. A tanulmány által azonosított bankválságok esetében ez az NPL ráta a válság lefolyása alatti maximális értékét átlagosan 34,2%-on érte el (a NPL ráta mediánja 30,0% volt). Az 1998-as orosz válság Ukrajnában például 62% feletti, Oroszországban pedig 40%-os problémás hitelarányt hozott. Az elmúlt években Szlovákiának (1998) 35, Törökországnak (2000) 27,6, Argentínának (2001) pedig 20,1%-os NPL rátával kellett szembenéznie. A bankszektor megmentése drága mulatság: az IMF vizsgálatában szereplő országokban a bankmentő intézkedések átlagosan a GDP 14,2%-át kitevő költségvetési kiadással jártak (ha figyelembe vesszük, hogy a bankmentő kiadások az államnak később bizonyos bevételeket is hoznak, például az állam által átvett hitelekből valamennyi megtérül, a költségvetési teher akkor is átlagosan a GDP 13,3%-a volt).
Ahol tehát bankválság van, ott: (1) gyakran 20-30% környékére emelkedik a problémás hitelek aránya; (2) költséges állami beavatkozásra van szükség. Szintén intő jel a feltörekvő piacok számára, hogy bankválságok gyakran együtt jártak a devizaválságokkal (gyakran épp a devizaválságok idézték elő a bankválságokat).
Összességében a feltörekvő gazdaságok szempontjából nem túl rózsás a kép: ha egy ország még képes is ellenállni a fent említett morális kockázat kísértésének és finanszírozhatósági korlátjainak tudatában nem indít el túlzott gazdaságélénkítő csomagokat, egyes országok bankszektorának problémái akkor is kikényszeríthetik a költséges állami beavatkozást. A fejlődő országok finanszírozhatósága az elkövetkező hónapok meghatározó témája lesz.
Kommentek
2009.02.18 12:04:41Penzgyik
Kar, hogy a mi NPL ratankrol nem szol a cikk, es nem bocsatkozik becslesekbe, izgalmas lenne, mit var az elemzo. Bar mi mar ki lettunk tomve egy IMF hitellel ami allitolag eleg kell hgy legyen jo ideig(?), azert ezek utan elgondolkodnek, erdemes-e meg magyar allamkotvenyt meg forintot tartani vagy nem? Hiszen ha pl. az OTP-t egy esetleges Ukran allamcsod es hitelbedolesek utan ki kell segiteni (vagy allamositani), emellett a forintot kell vedeni, hamarabb elfogyhat a penz, mint eloszor gondoltuk. Lehetunk meg akkor is az AIG-Citibank csoportban (tobbszor megsegitendok) vagy hagynak minket is bedolni?
2009.02.18 12:04:51Doomhammer
Az elkovetkezo honapok meghatarozo temaja az lesz, vajon kerulnek-e csod szelere ujabb allamok. Irorszag van a legveszelyesebb helyzetben plane, mert eurozona orszag. Ezen felul kerdes, hogy megmarad-e a bizalom a valsagnak bankszektorukon keresztul erosen kitett, magas koltsegvetesi hianyu orszagok iranyaban, pl. USA, Nagy-Britannia.
A kelet-europai orszagok ebbol a szempontbol teljesen mellekesek, foleg, ha keptelenek megerteni, milyen veszelyeknek teszik ki magukat, ha allando trukkozessel megkerulik az utolso eselykent adott hitelek felteteleit. Iskolapelda: Magyarorszag.
2009.02.18 12:20:36theneverlate_Wizard
lassan jöhet a szufficit a magyar költségvetésben
2009.02.18 12:23:3412341234
Én azt nem értem, hogy miért nem emelik már meg az alapkamatot mondjuk 5%-al, az biztos segítene. Remélhetőleg a forint árfolyam is visszaállna, a töketlenkedés később sokkal többe fog kerülni (egyébként sem adnak el túl sok állampapírt, és azt sem a jegybanki kamat mértékén jegyzik le). Amikor nem kellett emeltek, most meg amikor kéne töketlenkednek...
2009.02.18 12:46:39is
@12341234: az alapkamat a külföldinek mindegy, mert ő állampapíron keresztül hitelez, de a magyar államnak és a magyar vállalatoknak nem mindegy, mert a magyar bankok ehhez képest adnak nekik hiteleket (a magyar államnak az MNB). a gynegébb forint jó az exportőröknek (elsősorban gyógyszeripar, mert a többi nagy importhányaddal dolgozik), mivel forintban költjük el, jó a hitelfevétel szempontjából is, mett 1 millió euroból most 305 millió forintot tud elkölteni a kormány. ha jól csináljuk, akkor a visszafizetéskor már csak 260 lesz az árfolyam, és akkor 260 millió forintból visszafizetjük az 1 millió euro hitelt, kamattal mondjuk 290 millióból. én nem zárom ki, hogy a jegybankok maguk is tettek azárt, hogy kb. 10%-ot gyengüljünk (260->290), és csak a többit tették hozzá a spekulánsok.
2009.02.18 12:47:05Saga
12341234-nek
Ha szarral kínálnának vennél belőle? Nem.
Ésha 20%-ot kamatozna? A szar csak szart fial.
Hiába emelik fel a kamatot, ha senki nem veszi a forintot...
2009.02.18 12:51:27krampi
http://www.telegraph.co.uk/finance/comment/ambroseevans_pritchard/4623525/Failure-to-save-East-Europe-will-lead-to-worldwide-meltdown.html
2009.02.18 13:03:40lac65a
Az érdekes az, hogy mindenki csak tartozik. Sokszor az akinek tartoznak, a kölcsönt szintén hitelből adta.
Ez csak úgy alakulhatott ki, hogy az elmúlt évtizedben napi 24 órában nyomták a hamis pénzt a világgazdaságba. Ugyanis ha valaki túlértékel egy vagyontárgyat és arra hitelt ad, akkor az így keletkezett pénz nem is létezik, vagyis hamis.
Most pedig csak annyi történt, hogy kiderült: ami soha nem is létezett az valóban nincs.
Minden egyéb: GDP, alapkamat, IMF csak figyelemelterelés
2009.02.18 13:45:52neantropus
lac65a
Ez a lényeg. Most mindenki szív a trükköző, kapzsi bankok miatt. Egyedül a bankok nem szívnak. Pedig a csalást ők követték el. Mondjuk már ki: a válság azért van, mert a bankok egyszerűen csaltak. Most is csalnak, csinálnak pár "rosszbankot", odatolják a nemlétező semmit és az egész virtuális szarakodás megy tovább. Alapszabály: a bank mindig nyer.
2009.02.18 14:04:09smokedoc
a gazdasági vállásgok alapjai: a kamat.
El kell törölni a kamatot.
és a valuta átváltásból keletkezett profit.
Ezt is meg kell szüntetni.
Viszont így nem tartjuk el a felső 10000-t
A recesszió alatt sok ember kurvára meggazdagszik.
a recesszió egy kamu illúzió.
nincs kevesebb ásványi kincs nincs kevesebb emberi igény a jóra.
Csak a bankrendszer alapja egy müködésképtelen modellre épül, ami az első pénzváltóig vihető vissza.
a történelem már párszor igazolta, ez is háborúhoz vezet, mert a legnagyobb gazdasági fellendülést a háború okozza.
rockefeller skunk!
2009.02.18 14:13:42Seth_
És mi lenne az ára annak, hogy e csomagokat az ázsiai és arab országok finanszíroznák?
Tényleg, Magyarországon mennyi az NPL ráta? És mennyibe kerülne a bankrendszer megmentése? És miért nem az állami kiadások megkurtításából fedezzük legalább egy jó részét a válságkezelésnek? Duronelly úr mai cikkével egyetértve, legfeljebb majd a piac kényszeríti ki? Csak akkor jobban fog fájni, főleg, ha olyan koncepciótlan lesz, mint az eddigiek.
2009.02.18 14:24:06bahaar
@Pintér András
>>"A dollár annak ellenére tudott erősödni a válság hónapjaiban az euróval szemben, hogy a problémák az amerikai pénzügyi- és ingatlanszektorban gyökereznek."
A dollár esetleg nem azért tudott erősödni mert mindenki elkezdte hazavinni a pénzt? (azaz eladta a külföldön lévő érdekeltségeit, az árát átváltotta dollárba.)
>>"Amerikának minden erejével a dollár stabilitásának megőrzésére kell törekedni, hisz a dollár leértékelődése esetén az amerikai államot finanszírozó külföldiek árfolyamveszteséget szenvednének - mely ha jelentős mértékű, a finanszírozási hajlandóság megszűnését is eredményezheti. Más szavakkal: az USA-nak elemi érdeke, hogy a dollár a „világ tartalékdevizája" maradjon - csak így tudja külföldiek által finanszíroztatni azt az állami mentőcsomagok, melytől gazdaságának talpra állását reméli."
Nehezen tudom elképzelni, hogy az USA-nak végtelen a creditje. Nem lehet, hogy egyszer csak az amerikai államot finanszírozó külföldiek az mondják: nem adok több pénzt kölcsön az USA-nak, mert nagyon komoly kétségeim vannak a visszafizetéssel kapcsolatban? És akkor fog majd zuhanni a dollár. Tehát nem lehet, hogy pont fordított lesz az ok-okozat: nem azért nem adnak újabb hitelt, mert az árfolyamveszteség elveszi a kedvüket, hanem akkor fog majd a dollár zuhanni, ha már nem akarnak újabb hitelt adni (ja és ha már nem hordják haza a pénzt mert az is elfogyott, amit haza lehetett hordani)?
2009.02.18 14:42:04Sziszcsi
Ajánlom mindenkinek megnézni a "Zeitgeist" filmeket. Ebből lehet kicsit világosabbá válnak a válságot kiváltó indítékok, és elgondolkodhatunk azon, hogy miért mindig USA irányít mindent.
http://www.zeitgeistmovie.com/dloads.htm
(A filmek ingyenesen letölthetők, magyar feliratot meg könnyen lehet a feliratos oldalakról letölteni hozzá.)
2009.02.18 14:51:43dirige
Sztem a körül van nagy csend, hogy akkor mi lesz, amikor az ajróról is kiderül, hogy csak papír. EU-ban egymás után halljuk, hogy melyik szektor termelése esett 30%-ot, autóipar, stb. Miért nem érződik ez az ajrón? Illetve meddig lehet ezt a látszatot fenntartani?
2009.02.18 14:54:32Maresz
Bahaar
nalam ez a millio dollaros (na jo, nehany ezer dollaros :)) kerdes. Ezert vagyok lebenulva egy ideje, egyik nap ugy erzem, dollarban kene lenni, masik nap meg nem. Szerinted? Elobb utobb donteni kene, mert igy euroban most egyre rosszabbul erzem magam (na jo, nem annyira, mint aki foritnban van..)
Sziszcsi
varj csak, kitalalom! Talan mert a hadiflottajuk nagyobb mint az osszes tobbi egyuttveve? Vagy mert a gazdasaguk nagyobb mint az utanna kovetkezo 4-5 egyuttveve? Netan mert a penzuk a vilag tartalekvalutaja (65%-korul jelenleg, ha jol remlik)? Esetleg mertmeg mindig nekik van a nagy gazdasagok kozul a legatlathatobb es legjobban mukodo penzugyi rendszeruk? (ez manapsag persze amolyan vakok kozott felszmeu a kiraly helyzet, de akkor is...)
Aaa, te biztos masra gondolsz, te kis huncut. De mire?
2009.02.18 14:57:49Maresz
Ja, es bahaar
senkinek nicns vegtelen kreditje, a kerdes az, kinek a "leghoszabb". Ha nem az USA, akkor van otlet, hogy kinek? Olaj allamok? Tul belterjes es korrupt. Japan? Tul zart es fenntarthatalan. Kina? Tul atlathatatlan es korrupt.
Felre ne erts, mint elobb is irtam, en is ezen filozok egy ideje, de csak az jon ki, hogy amerika, de inkabb csak amolyan maradvany elven...
2009.02.18 15:12:58OmegA404
Mivel nincs a pénz mögött semmi fedzett, nyilvánvaló, hogy itt kérem valamit túlbonyolítottak és elbasztak.
2009.02.18 15:14:20OmegA404
Ha nem vesznek amerikai ÁP, akkor elfoglaják őket.
Gondolom.
2009.02.18 15:19:01MacskaJancsi Jr
Szerintem jók a cikk felvetései.
Arra azonban meg én mutatnék rá, hogy igazándiból eszközoldali a válság, bár mindenki a forrásoldali deficitekről beszél. Ez utóbbi már következmény. Nem igazán értem, hogy az innovatív pénzügyesek, akik ugye közgazdászok, miért nem jönnek rá, hogy végeredményben MINDIG a reáliák (például ingatlanok) állnak fedezetként a derivatívok derivatívjainak derivatívjai mögött. Aztán ha ezen reáliák értéke leesik, magával ránt mindent. Éppen ezért (szerintem) a Case-Shiller index jelzi majd a rettenet végét.
Az igazi izgalom azonban az, hogy a megroppant hegemon (USA) helyét mikor szándékozik átvenni a likviditásbőségben úszkáló Oroszország és/vagy Kína.
Magyarországnak pedig - sajnos - egy jó időre vége van. Sakk-matt.
2009.02.18 15:55:10Kopi3.14
MacskaJancsi Jr: SZU likviditasbosegben? Kinatol kernek hitelt valami mai hir szerint. A jelenlegi olajar mellett bizony nagyon megszivtak, es nagy hianyaik vannak. Ahogy az olajorszagoknak is.
2009.02.18 16:02:57Maresz
MacskaJancsi
nem lehurroglak, csak hangosan ketelkedek: oroszorszag es a likviditasboseg? Azert eleg gyorsan egettek a tartalekokat, es az orosz bankok meg kozel sincsenek stabilizalva. Hamar el fog szerintem az a likviditas fogyni, plane ilyen olaj arak mellett...
Kina? Tneyleg sok penzen ulnek, de vajon nem meg hatlamasabb az az ures lyuk, amit be kell vele tomni? Szinte semmit nem tudunk a kinai gazdasag valos allapotarol. Van egy csomo mestersegesen olcso hitelen fenntartott termelokapacitas ami dolgoztatja a kinaiak millioit, hogy addig se tuntessenek. Nagyszeru. Mi lesz veluk most, hogy dragul a hitel, szukul a piac? Kina nem engedheti meg maganak azt a fajdalmat, amit egy restrukturalas jelent (azt, amit az USA es kevesbe de europa kibir) ezert onteni fogja rajuk a penzt, amig van, csak hogy forogjon a kerek. De egy ekkora orszagban az isten penze is hamar elfogy, ha az underlying struktura valojaban csak veszteseget termel a sok muanyagjatekkal egyutt ami legordul a szalagrol...
Nezd meg japant - kina ugyanez csak nagyban, nem?
Akkor viszont megint csak amerika marad, nem? Vegul is mar elkezdtek sporolni (az amerikai haztartasok szeditoen gyrosan reagaltak ugy tunik).
Vagy tevedne'k? (kerdezte az egyszeri sundiszno...)
2009.02.19 08:47:35MacskaJancsi Jr
Hát igen, ahogy mondani szokás a leghülyébb középiskolai történelem tanár is képes lenne megnyerni a waterlooi csatát, ..., utólag.
Szerintem az oroszok továbbra is olyan potenciállal (nyersanyag, növekedési lehetőségek a fogyasztásnövelésben) rendelkeznek, amelyek komoly erőt jelentenek. Az olajárak olyanok, hogy az ipari termelés csökkenése miatti keresletszűkülés árcsökkentő hatása bizonyos mértékig kompenzálható a termelés visszafogásával.
A likviditásbőség nem csak azt jelenti, hogy mennyi hard cash van. Egyrészt az orosz devizatartalékok mértéke olyan, hogy bőven van tere a likvidálásnak, másrészt érdemes rápillantani, hogy kik finanszírozták az amerikai túlfogyasztást a merikai államkötvényeken keresztül.
Annak meg külön bája van, hogy az egyik legnagyobb nyersanyagimportőr (Kína) egyre inkább az oroszokhoz fordul, stratégiai 10-20 éves szerődéseket köt, sőt, egy mai hír szerint már Japán is, azaz az ázsiai térség meghatározói a szibériai mezőkre kezdenek alapozni.
De hát ezek persze mind spekulációk. Az viszont, szerintem biztos, hogy ez a mostani, egyébként a ciklusok sorában nyugodtan beilleszthető "válság" olyan tektonikus mozgásokat indít be, amely az USA hegemoniáját képes megtörni.
Gyakorlatilag ma a piacon mindenki az USA ellen fogad. A dollár erősödése az egy külön történet. Szerintem
2009.02.21 17:48:09Rizma
Mindnyájan tapasztaltuk, hogy az utóbbi 10-15 évben a bankok elszemtelenedtek.
A bankok lényegesen nagyobb árat kapnak ahhoz képest mennyi a hozzáadott értékük a pénz közvetítésében. Mára a pénz, mint termelő erő, túl drága lett.
Kíváncsi vagyok, hogy a sokak által emlegetett új világban (a világ a válság után nem olyan lesz, mint előtte) hogyan fog változni a bankok szerepe. Ha valóban változni fog a világ ("vége" a fogyasztói társadalomnak, fenntartható fejlődés, stb.), akkor a pénz és a bankok szerepe milyen lesz.
Egyelőre nem látom, hogy azokat a bankokat, amelyik nem csődöltek be, érintené a válság.