Bagoly mondja verébnek

2009.03.03. 11:24 Módosítva: 2009-03-03 12:02:00
171 hozzászólás

A Financial Timesban a nemrégiben megjelent egy cikk, amelynek szerzője – egyebek mellett – a pénzügyi tudatlanság bélyegét sütötte a közép-európai országokra (a banki ügyfelekre és a kereskedelmi bankokra gondolva) az elmúlt években szárnyaló svájci frank alapú devizahitelezés miatt. Bagoly mondja verébnek…Számolhattak volna, ráadásul a nyugati országokban is népszerű a frankhitel.

Az írás szerzőjének nem önmagában a devizahitelezés elterjedésével van problémája, hanem azzal, hogy az nem euróban valósult meg. Gondolatmenete szerint az újonnan csatlakozott EU-tagországoknak amúgy is kötelező csatlakozni az euróövezethez, tehát hosszabb távon az euróban történő eladósodás nem is rejt magában kockázatot. Na de a svájci frank az nem euró… Aki pedig felvette a svájci frank hitelt az olyan óriási kockázatot vállalt magára (az euró hitelfelvevőhöz képest), amit nyilvánvalóan a pénzügyekhez való hozzá nem értés magyarázhat csak meg.

Továbbmenve következik az a javaslat, hogy a bajba jutott kelet-európaiak csatlakozzanak nagyon gyorsan az euróövezethez, a brüsszeli és frankfurti illetékesek pedig legyenek megértőek és rugalmasak, ne kekeckedjenek mindenféle feltételekkel, hanem öleljék magukhoz ezen országokat.

Érdekes a gondolatmenet, biztos van benne ráció, csakhogy a lesújtó ítélkezés – a pénzügyi tudatlanság vádja - azért mégiscsak erős. Rosszul is esik, őszintén.

Javaslom, hogy szaladjunk végig gondolatban azon, hogy mik is azok az extra kockázatok, amelyeket a svájci frankban eladósodott ügyfél kénytelen elszenvedni azzal szemben, aki euróban adósodott el.

Szerencsére nem hosszú a listánk, mert van egyrészt a kamatkockázat, másrészt pedig az árfolyamkockázat. Ami a kamatkockázatot illeti, itt az a helyzet, hogy ha az elmúlt harminc évet nézzük, akkor a bankközi svájci frank kamat átlagosan 1,5% ponttal alatta volt az euró (az euró megszületése előtt a német márka) bankközi kamatának. (A banki hitelkondíciókat jellemzően a bankközi kamatokhoz árazzák.) A svájci frank kamatelőnye az euróval szemben az elmúlt 5-6 évben még valamivel magasabb is volt (közel 2%). Tehát az első állításunk az, hogy a svájci frankban eladósodó személy egy tartós és nem is jelentéktelen kamatelőnyt élvez az euróban eladósodó társával szemben. Egy-null a svájci frank javára.

Akkor most nézzük meg, hogyan állunk az árfolyamkockázattal. Az elmúlt tíz évben viszonylag szűk sávban mozgott az euró a svájci frankkal szemben. Ez azt is jelenti egyben, hogy például a forinttal szembeni euró, illetve svájci frank árfolyamváltozások közötti különbség nem volt jelentős. Ez az összefüggés egészen a legutóbbi időkig fennállt, igaz, 2008 közepe óta a svájci frankkal szemben a forint értékvesztése nagyobb volt, mint az euróval szemben (45% illetve 35%). Az árfolyam alakulását vizsgáló statisztikai modellek alapján bátran ki lehet jelenteni, hogy hosszú távú idősort alapul véve nincs lényeges különbség a svájci frank és az euró kockázata között. Az elmúlt bő fél évben mindkettő esetében meredeken emelkedtek a kockázatok. Ezt pedig mind az euróban, mind a svájci frankban eladósodottak csúnyán megérezték – igaz, ez a svájci frank hiteleseknek jobban fáj. Kis jóindulattal azt mondhatjuk, hogy akkor jó, legyen egy-egy: Az árfolyamkockázat tényleg valamivel nagyobb svájci frank hitel esetén.

De hogy igazságot tudjunk tenni, azt kell megnézni, hogy összességében mennyi forintunk megy rá az euróhitelünk törlesztésére, és mennyi a svájci frank hitelére. Vegyünk egy 20-éves lejáratú 10 millió forintos jelzáloghitelt – mondjuk 2004 év eleji indulással. A kezdeti havi törlesztőrészlet svájci frank alapú hitelnél kb. 43 ezer forint volt, euró alapúnál 51 ezer forint körüli. Idén februárban a svájci frank hitel törlesztőrészlete 60 ezerre ugrott, az euróé pedig 63 ezerre. A devizahitelek elterjedésének újkori történelmét tüzetesen átvizsgálva megállapíthatjuk, hogy nem volt olyan hónap, amikor az euróhiteles jobban járt volna a „pénzügyi tudatlanságtól szenvedő” svájci frank hitelessel szemben.

Egyébként a svájci frank hitelezés elterjedése nem kelet-európai unikum. Franciaországban, Dániában, Görögországban, Ausztriában vagy éppen Németországban is népszerűek a svájci frank hitelek (például a „pénzügyileg tudatlan” osztrákok állampolgárok hiteleinek közel egyharmada svájci frank alapú). Sőt, Nagy-Britanniában is általános jelenség volt a svájci frank hitelek felvétele az 1980-as években, ebben fordulatot az angol font brutális leértékelődése hozott a kilencvenes évek elején.

Ami pedig a pénzügyi tudatlanságot illeti, ha egy kicsit körülnéz a Financial Times újságírója akkor az angolszász bankrendszerekben bőven talál igazán jó példákat…